Hírek
A gyergyószentmiklósi és sepsiszentgyörgyi társulat közös bemutatója Eugène Ionesco abszurd drámája. Az előadást a Figura Stúdió Színház egykori alapítója, Bocsárdi László rendezte. A sepsiszentgyörgyi bemutató a Tamási Áron Színház nagytermében szeptember 24-én volt.
Vasárnap délelőtt, valahol, egy fülledt francia kisvárosban végigcsörtet az utcán egy rinocérosz. Mit lehet ilyenkor tenni? Kit kell felhívni? Vagy egyáltalán kell-e foglalkozni vele? A különc Bérenger annyira másnapos, hogy nem tud törődni a dologgal, később viszont már nem hagyja nyugodni a téma, hisz a rinocéroszok egyre többen vannak. Lassan elöntik az egész várost. Egyesek szerint van bennük valami természetes ártatlanság. De hát ki tudja, meddig természetes valami, s hol kezdődik a természetellenes? Hogy mi a normális és mi az abnormális? Hogy a rinocéroszok szépek vagy otrombák? Hogy a moralitás a felsőbbrendű vagy a természet? Hogy jobb beállni a sorba vagy egyedül maradni a világon?
Bocsárdi László rendező szerint Eugène Ionesco rendkívül fontos alakja a huszadik századi színháznak, az ő nézetei indították el az 50-es években a román színjátszás re-teatralizálási folyamatát, az irodalmi alapú színháztól való eltávolodását. „Ionesco azt vallotta, hogy az irodalom, a szavak előre csomagolt fogalmak, amelyek nem igazán tudják közvetíteni azt az élményt, amit a színház kínál. A színház olyan formában tudja átadni az érzelmeket, átélhetővé tenni az érzéseket a néző számára, amire a nyelv önmagában nem képes” – nyilatkozta Bocsárdi László. Bevallása szerint ő maga is erre törekedett a Figura Stúdió alapításakor, megpróbált olyan előadásokat rendezni, amelyek másképp épültek fel, mint ami az akkori színjátszást jellemezte. Az ő előadásaik az emberi testből, gesztusokból, érzésekből táplálkoztak, nem az irodalom felől közelítették meg a színházat.
A rendező azt is elmondta, hogy öröm volt számára ez a felkérés, hisz a két színház egy tőről fakad. A nyolcvanas években kísérleti színházi műhelyként indult és vált ismertté a Figura Stúdió, majd az onnan Sepsiszentgyörgyre érkező színészek közreműködésével a Tamási Áron Színház is ugyanezen az úton indult el. „A Figura ébresztett rá arra, hogy a színház az én utam, ott kezdtem el konkrétan színházzal foglalkozni, a Tamási Áron Színház pedig az a hely, ahol kiteljesedett a pályám rendezőként és társulatvezetőként is” – fogalmazott. Mint mondta, ez az első alkalom, hogy Gyergyószentmiklóson dolgozott, mióta elköltözött onnan. Több mint harminc éve, 1994 tavaszán rendezte ott utoljára a Kasimir és Karoline című előadást, mely szintén koprodukció volt, azáltal valósult meg a Tamási Áron Színház és a Figura Stúdió Színház fúziója.
A Rinocéroszok című közös előadás szereposztásában hat gyergyószentmiklósi és nyolc sepsiszentgyörgyi színész nevét olvashatjuk, akik közül nem hiányozhatnak az egykori figurások sem. A gyergyói társulatából Bartha Boróka, Barti Lehel-András, Faragó Zénó, Moşu Norbert-László, Pascu Tamara és Tamás Boglár vesz részt az új produkcióban, a szentgyörgyi társulatból pedig D. Albu Annamária, Pálffy Tibor, Szakács László, Derzsi Dezső, Göllner Boróka, Kónya-Ütő Bence, Márton Lóránt-László és Pignitzky Gellért.
-
Interjúk
A senki fája
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.Bérczes László -
Interjúk
A Budapest- Orfeumtól a meglepetés vendégig
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László. Lovas Ildikó -
Interjúk
Amíg az ember létezik, a színház is él – vallja Vándorfi László
A Pannon Várszínház alapító-igazgatójával beszélgettünk arról, milyen küzdelmek és kitartó munka árán formálja már negyedszázada Veszprém és a régió színházi életét Zsigmond Lilian






















