Portré
Balázs Péter
Életrajz
Anyám: Mednyánszky Henriett, az Operaház prímabalerinája volt, majd balett-oktató mester.
Apám: Balázs János, színész, majd a Magyar Rádió rendezõje volt haláláig
A Színház- és Filmmûvészeti Fõiskolán – Szinetár Miklós tanítványaként – végeztem 1965-ben.
Szakmai gyakorlatomat a Nemzeti Színház és Kamara Színházában töltöttem 1963 és 1965 közötti szezonokban, több jelentõs szerepet eljátszva – s már ekkor kapcsolatba kerültem az alakuló Magyar Televízió kulturális produkcióival.
Az akkori gyakorlatnak megfelelõen, vidéki színházhoz, a Veszprémi Petõfi Színházhoz kerültem, ahol négy év alatt 23 szerepet játszottam el.
Az 1970-71-es évadban meghívtak a budapesti Vígszínházhoz vendégnek, Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdõ címû drámájának fõszerepére. Fõvárosi bemutatkozásom jól sikerült, Várkonyi Zoltán szerzõdést kínált, melynek köszönhetõen 25 évig az említett teátrum tagja lettem. Ez idõ alatt több mint 140 színdarabban és félezernél több film- és televíziós produkcióban közremûködtem.
A nyolcvanas évek derekától kezdtem rendezni. Elsõ munkáim egyike Dario Nicodemi: Hajnalban, délben, este címû kétszemélyes darabja volt a fiatal Eszenyi Enikõvel és a tragikusan korán elhunyt Kaszás Attilával. Ezt azért említem, mert több fiatal színész kezdeti lépéseit ápoltam, meg- és ráérezve tehetségükre, lehetõséget teremtve a kibontakozásra.
Rendezõként is mindig színészként közeledtem a mûvekhez – írói, színészi alakításokat híven tükröztetve.
Díjai:
Jászai Mari-díj (1982)
Hûség a Hazához Érdemkereszt
Területi Príma-díj (2010)
Kossuth-díj (2012)
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György