A Blaha-sztori
Zenés kulisszatitkok két részben
Csomor Csilla a Déryné Széppataki Róza életét feldolgozó Édes Rózám! című önálló estje után most a „nemzet csalogánya” bőrébe bújik. Célja, hogy a nagy előd sorsának bemutatásával maga is képviselje azt a szent küldetést, amely a magyarságtudatot erősítve, a szép magyar nyelv ápolásának fontosságára irányítja a figyelmet.
Az elsöprő erejű asszonynak, Blaha Lujzának sorsát megjelenítő két részes, 90 perces zenés összeállítás kerül bemutatásra a Bethlen Téri Színházban. A Bezerédi Zoltán rendezésévben és Darvas Ferenc illetve Darvas Kristóf zeneszerző, zongorista közreműködésével létrejövő műsorban megelevenedik a magyar színjátszás páratlan alakja. A korabeli sajtó szerint valamennyi népszínműben Blaha Lujza volt a királyné parasztruhában. De, honnan indult az operett, opera, népszínmű, dráma koronázatlan királynője, a kis „dalos Lujzácska”? Ki volt az a kislány, aki alig 16 évesen ment férjhez a 37 éves Blaha János karmesterhez? Hogyan szerződtette Őt Szigligeti Ede a Nemzeti Színházhoz, hogy végigjátssza a népszínmű irodalom jelentős szerepeit…
Rendező: Bezerédi Zoltán
Blaha Lujza: Csomor Csilla
A dramatizált művet színpadra alkalmazta: Perczel Enikő, Díszlet-jelmeztervező:Árva Nóra, Zeneszerző: Darvas Ferenc, Darvas Kristóf
Csomor Csilla, a jászberényi születésű színművésznő már gyerekkorában balettozott, táncolt, énekelt, festett, furulyázott, verseket szavalt. A Jászfényszaru Amatőr Színjátszó Csoportban kezdett komolyabban foglalkozni a színjátszással, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Egyetemre. Kerényi Imre osztályában végzett és a győri Kisfaludy Színházhoz szegődött, később tagja volt a Nemzeti Színháznak, majd átnevezése után a Pesti Magyar Színháznak. Számos prózai és zenés darabban játszott, láthattuk többek közt a Bánk bán Izidórájának szerepében, Gizellaként az István, a királyban, Titániaként Shakespeare Szentivánéji álmában. A televíziónézők a Barátok közt című magyar filmsorozatban ismerhették meg.