Kilátástalanság és álmok
Ha eleged van mások önzéséből, vagy ha felfedezed, hogy saját önzésed hatása tükröződik mások tekintetében, ülj be a Budaörsi Latinovits Színház nézőterére, és nézd meg az „Egerek és emberek” című drámát. Feledhetetlen élményben lesz részed, és kicsit másképp fogod látni a világot.
A helyszín Kalifornia, a Salinas folyó völgye, valamikor az 1929-33-as világgazdasági, túltermelési válság tájékán-után, nagyjából 80 évvel ezelőtt. A nyári betakarítás ideje…
A Pulitzer- és Nobel-díjas, termékeny író, John Steinbeck (1902-1968), jól ismerte szülőföldjét: a virágzó farmok és az ott tengődő vándormunkások világát.
Szeretem ezt a kisregényt. Úgy ülök be a kényelmes nézőtérre, hogy sokat várok az előadástól. Nem volna jó csalódni. Az első benyomásom máris megnyugtat. A színpadra varázsolt munkásszállás színhatása telitalálat. Az én olvasói emlékezetemben is hasonló árnyalatú a regény cselekményének – gabonazsákokból, a cséplési törek színéből, a gabonaszemekre vadászó egerek szürkés világából kikevert – helyszíne. A nyár is jelen van, némi cirpelés formájában. Forróság lehet odakint, ahol zajlik az aratás, cséplés, a hátfájdító zsákcipelés. A színpad bal oldalán, a gerendák magasságában – első megközelítésben a mezőgazdasági gépek jelzéseként felfogható – fogaskerekek.
Nem árulok zsákbamacskát. Azért „ragadtam tollat”, mert a Latinovits Színház előadása életem egyik legemlékezetesebb színházi élménye lett. A nézőtér gyors elnémulásából, majd a lelkes ünneplésből arra következtetek, hogy nem vagyok egyedül a szuperlatívuszommal. Láthatóan mindenkit lekötött a dráma. Azokat is, akik olvasták a művet, és azokat is, akik nem. Ami engem illet, egyenesen azzal a gondolattal álltam fel az előadás végén, hogy amit átéltem, az jobb volt mint a regény… A többletet a remek rendezés, az őszinte, élethű csapatjáték tette hozzá Steinbeck szövegkönyvéhez, amelyben jól követhető, logikus módon haladhatott a végkifejlet felé a két főszereplő meghatóan szép, emberi kapcsolata. A szeretetre éhes, nagydarab, korlátolt szellemi képességű Lennie szerepét Ilyés Róbert alakítja. Fiatalabb, életrevaló társa, George, Böröndi Bence előadásában jelenik meg a színpadon. Kapcsolatuk, összetartozásuk élménye feledhetetlen.
Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezése nyomán teljes egységben van a tartalom és a forma. Színészválasztása a többi karakter esetében is telitalálat: Bregyán Péter (Candy), Dékány Barnabás m.v. (a gazda fia, Curley), Páder Petra (a gazda fiának felesége), Chován Gábor (Slim), Széll Attila m.v. (Carlson), Brasch Bence e.h. (Whit), Stubnya Béla m.v. (Crooks), Szemán Béla m.v. (Főnök).
A darabban minden a helyén van. Élethűek és egyenrangúak az alakítások, a megjelenített emberek mindvégig fogva tartják a néző figyelmét, lelkét. Átérezhető jelentősége van annak, ha kapcsolatba kerülnek, ahogy annak is, ha elbeszélnek egymás mellett. A legnagyobb nyomorból is képes kiragyogni a humor. Megélhetővé válik az emberség, a szolidaritás.
Az előadást a kilátástalanság és az álmok kontrasztja jellemzi, amely végül drámába torkollik. A gazda elkapatott, mihaszna fiának eszelős ámokfutásai olyan erősek, hogy egyértelművé válik: a történet végén nincs többé menekvés… Az előzmények után persze nem is volna jó, ha lenne. Csak az nem mindegy, hogy milyen lesz a bukás. A szimbólummá nemesedett fogaskerekek végül minden, nyomorban született álmot „bedarálnak”…
A két főszereplő végjátéka két kiváló színész katartikus jutalomjátékának is felfogható. Egyenesen gyönyörű.
(szilveri)
John Steinbeck: Egerek és emberek
Fordította: Hamvai Kornél
Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám
Következő előadások: április 27, szombat 19:00
