A 2002-ben alakult Via Negativa egy ljubljanai székhelyű nemzetközi kortárs előadóművészeti platform. Létrejöttét főként a színház jelentőségének, létjogosultságának, egyáltalán az értelmének újragondolása motiválta.

Elképzelésük azon a meggyőződésen alapul, hogy a művészi alkotómunka alapvető meghatározója annak módja, folyamata, módszere. A Via Negativa alkotói hitvallásának alapjául szolgáló teret egy-egy előadás során a cselekvő „én – az itt és most” mottója adja: az én történetem, az én testem, az én helyzetem, az én nézőpontom… Ez az alkotói tér tisztán körvonalazott: legalapvetőbb előadói eszközök (via negative); színház mint kommunikációs eszköz, az esztétizálás szándéka nélkül; előadó és néző kapcsolatának hangsúlyossága, valóságossága. A Via Negativa nyitott társulat, a tagok száma és összetétele változó, kész mindazokat tagjai közé invitálni, akiket érdekel a kortárs előadóművészi munka. E célból a minden évben megszervezik VN Lab elnevezésű alkotóműhelyt, melynek célja, hogy egybegyűjtse a fiatal előadóművészeket, akik fejleszteni szeretnék alkotói tevékenységüket, előadóművészi stratégiáikat. Az elmúlt tíz évben a Via Negativa 48 projektet valósított meg, több mint 80 előadóművész közreműködésével Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Belgiumból, Spanyolországból, Írországból, Lengyelországból és Dániából. Több mint 200 produkciójuk szerepelt különböző fesztiválokon, nemzetközi turnék alkalmával Európa több, mint 21 országában, és az Egyesült Államokban.

Bojan Jablanovec színházi rendező, a Via Negativa társulat alapítója és művészeti vezetője. A ljubljanai Színművészeti Akadémián diplomázott. 1993-tól 1999-ig szinte minden szlovéniai színházban rendezett. 1997-től 1999-ig a ljubljanai Színművészeti Akadémián tanársegédként dolgozott. 1999-ben felhagyott a repertoárszínházakban való rendezéssel, és teljes egészében a kísérleti színjátszásnak szentelte munkáját. Főként az alkotói munkafolyamat alakulása foglalkoztatja. Jablanovec 2002 óta, társalkotóival közösen több, mint 40 Via Negativa projektet hozott létre, ezek három ciklusba sorolhatók: A hét főbűn (2002-2008), a Via Nova (2009-2012) és a Megoldhatatlan (2011-).

A MandićGép egy egyszemélyes előadás Marko Mandić szereplésével. Témája a színész, mint érzelmeket gyártó gép, a színész mint saját identitásának a médiuma, a színész, mint a testet öltött elragadtatás… A MandićGép drámai szerepekből összeállított válogatás, melyeket Marko Mandić játszott az 1996 és 2010 közötti időszakban. Mandić testén egy óra leforgása alatt mintegy 37 szerep „fut át”, azzal a céllal, hogy végül láthatóvá váljon a színész legbensőbb valója, melyet képtelenség lenne csupán egy szerepre redukálni. Az itt bemutatott drámai alakok elmondják eredeti szövegeiken alapuló színpadi beszédeiket, megteremtik az őket körülvevő jellemző szituációikat, illetve – ahol lehetséges – viselik eredeti színpadi kosztümjeiket, használják színházi kellékeiket és hangszereiket. Az előadás a Mandić-trilógia befejező része (Extract Mandić, Viva Mandić, MandićGép).

Marko Mandić szülőföldjén, Szlovéniában közismert színész, előadóművész, a nemzetközi színházi köröknek is egyre elismertebb alkotója. A 2007-es Berlini Filmszemlén jelölték a Shooting Stars (Feltörekvő Csillagok) kategóriában, de emellett pályáját számos más szakmai elismerés is övezi. A ljubljanai Színművészeti Akadémián diplomázott, majd két évig a New York-i HB Stúdióban és a Lee Strasberg Theatre Institute-ban folytatta tanulányait. A Szlovén Nemzeti Színház társulatának állandó tagja. A Via Negativa projektjeiben is szerepel meggyőző színpadi jelenléttel, a saját előadói lehetőségeinek teljes tudatában: „Az egyetlen olyan pillanat, amelynek semmi köze sincs a színjátszáshoz, az az ejakuláció. Azt nem tudom eljátszani.”