Senka Bulić, Damir Martinović Mrle és Ivana Jozić Antonin Artaud szövegei alapján olyan előadást hozott létre, amely a kortárs tragédia fogalmának színházi feltárását, bemutatását tűzte ki céljául.

1947-ben Artaud egy zseniális szövegcsokrot állított össze, melyet rádióra alkalmazott. A szövegek olyannyira felforgató jellegűek voltak, hogy a rádió letiltotta a műsor sugárzását. Jelen előadás Artaud munkájának továbbgondolása. Része a produkciónak a „kegyetlen színház” is, amely címében és alapkoncepciójában is a szerző ismert, 1932-1933-ban publikált, kiáltvány-jellegű szövegeire utal. E szövegek előadásának szerves részét képezték a hangszer és az emberi hang keltette effektusok.

Ebben a projektben is a hanggal való foglalkozás a szöveg feltárásának a kiindulópontja. Damir Martinović Mrle Marco Donnarumma Xth Sense elnevezésű projektjének különleges szoftvereit és hardvereit felhasználva jutott el az előadók belső szervei által keltett hangokig, melyek az előadókra kapcsolt különleges mikrofonoknak köszönhetően válnak hallhatókká. A vezérelv Artaud „eljátszhatatlan jelenete” volt. Artaud színházkoncepciójában az eljátszhatatlan azt jelöli, ami a közönséghez puszta szemlélődéssel nem jut el, de mégis érzékelhető ezer más módon.

Senka Bulić rendes tagja volt több színházi társulatnak, emellett vendégszerepelt számos világhírű társulatban is. Megalapította a Gorica Színpadot, amely igen látványos módon járult hozzá egy újfajta színházi kifejezésmód létrejöttéhez Horvátországban, számos díjat nyerve bel- és külföldön egyaránt. Egyedülálló esztétikai vállalkozásaival új életet lehelt Velika Gorica városába. A Hotel Bulić független színház megalapítójaként számos olyan előadás fűződik a nevéhez, mely Horvátországban színpadra még nem alkalmazott posztmodern szövegeken alapul.

A hagyományos előadások gyakran csak az emlékezetünkbe vésődő szavak és mondatok, vagy az általuk kiváltott nevetésre, sírásra való emlékezés szintjén maradnak meg bennünk. Ez az előadás viszont a testbe vésődik bele, minden érzékszervbe, amellyel befogadtuk, megmaradva valahol a tudatban és a testben, mint olyasvalami, amit nem lehet egykönnyen elfelejteni. Valentina Mlađen (Zadarski list)