Schillertől látszólag idegen, szokatlan, fekete-fehér világ. A szereplők sokat beszélnek, és ami főleg zavarba ejtő, hogy az érzelmeikről beszélnek. Bonyolultan fogalmaznak, de azért, mert amit megfogalmaznak, az bonyolult. Szenvedélyt megélni és megformálni tudni, felháborodni és felháborodást kiváltani. Egy ilyen nehéz anyaghoz közel hajolni, és kézzelfoghatóvá tenni.