Az állatok birodalma
Arany Horváth ZsuzsaEgervár - Izgalmas darabnak ígérkezik Az állatok birodalma. A német szerző által jegyzett, s Bodolay Géza rendező által fordított darabot az egervári nyári színházi sorozat következő előadásaként láthatjuk.
Egervár - Izgalmas darabnak ígérkezik Az állatok birodalma. A német szerző által jegyzett, s Bodolay Géza rendező által fordított darabot az egervári nyári színházi sorozat következő előadásaként láthatjuk.
A darab szerzője, Roland Schimmelpfennig 1967-ben született Göttingenben. 1987-ben Isztambulban dolgozott újságíróként. A müncheni Otto-Falckenberg Schule elvégzése után 1992-től a Münchner Kammerspielében rendezőasszisztens, 1995-től művészeti vezető. 1996-tól szabadfoglalkozású író, de fordítóként is dolgozik az USA-ban. Jelenleg szabadfoglalkozású író.
Az Arab éjszaka című darabját 2001-ben, Stuttgartban mutatták be először, ezt követően Európa számos városában került színre: Berlin, Frankfurt am Main, Lipcse, Hamburg, Párizs, London, Róma, Budapest (2004) közönsége tapsolhatott neki.
1997-ben a Fisch um Fisch című darabjáért a fiatal drámaírók támogatására létrehozott Elske-Lasker-Schüler Förderpreisszel tüntették ki. A Schiller-emlékdíj (1998) birtokosa.
Magyarországi bemutatói: Push Up 1-3, Kecskeméti Katona József Színház, Bodolay Géza rendezésében, ugyanez a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Budapesti Kamaraszínházban. Az arab éjszakát az Örkény Színház mutatta be 2004-ben, az Előtte-utána című darabot a Katona József Színház 2006-ban, Schilling Árpád rendezésében.
- Milyen jellegű darabra számítson a zalai nagyérdemű, amikor majd betér július 8-án este, és az azt követő napokon Egervárra? - kérdeztük Bodolay Géza rendezőt.
- Az állatok birodalmában hat éve játszanak a színészek - válaszolta a művész. - Jön a Zebra, az Oroszlán, az Antilop, a Vadmacska, a Krokodil, a Marabu. Schimmelpfennig hősei közül kettőt már a Látogatás apánál című darabból ismerhetünk. Péter és Izabella testvérek és színészek, színházukhoz már megérkezett az új igazgatóság. Megjelenik a drámapályázat nyertes sztárja: Chris, aki megtalálja, vagy épp elveszíti mindentudó céduláját. Mi lesz ebből? Ki tudja? Színház nélkül unalmas lenne a világvége...
- Miért fontos az ifjú német szerző, Schimmelpfennig?
- Negyvenegy évesen már csak idehaza számít ifjúnak az ember. A kortárs szerzők közül szerintem az egyik legfigyelemreméltóbb. Európa szerte a legtöbbet őt játsszák mostanában. Pontos, kíméletlen és vidám.
- Úgy tudom, Ön fordította a darabot. Miért tartja lényegesnek, hogy Magyarországon játsszák?
Ősszel, ha igaz, Kecskemét is láthatja majd ezt a színjátékot.
- Szeptember 27-én lesz a kecskeméti bemutató, ez immár a negyedik Schimmelpfennig-darab nálunk. Úgy gondolom, névadónk szellemének tartozunk az élő színházzal.
- Sok, üdítően aktuális és egyben mai groteszk világunkra ablakot nyitó darabot láttunk az Ön rendezésében már eddig is a zalaegerszegi, most épp nem működő Erdei Színházban és Egerváron. Ez is ilyen lesz?
- Világunk alighanem semmivel sem groteszkebb, mint mondjuk Shakespeare vagy Moliere idejében volt. Mégis nagyszerű érzés, amikor azt érezhetjük rendezőként: élő kortársak között is akad lám, nem is egy, aki érvényes látleletet ad a világról. A világról, melyről Shakespeare óta állandóan ismételgetett közhely: színház az egész.
Zalai Hirlap
A darab szerzője, Roland Schimmelpfennig 1967-ben született Göttingenben. 1987-ben Isztambulban dolgozott újságíróként. A müncheni Otto-Falckenberg Schule elvégzése után 1992-től a Münchner Kammerspielében rendezőasszisztens, 1995-től művészeti vezető. 1996-tól szabadfoglalkozású író, de fordítóként is dolgozik az USA-ban. Jelenleg szabadfoglalkozású író.
Az Arab éjszaka című darabját 2001-ben, Stuttgartban mutatták be először, ezt követően Európa számos városában került színre: Berlin, Frankfurt am Main, Lipcse, Hamburg, Párizs, London, Róma, Budapest (2004) közönsége tapsolhatott neki.
1997-ben a Fisch um Fisch című darabjáért a fiatal drámaírók támogatására létrehozott Elske-Lasker-Schüler Förderpreisszel tüntették ki. A Schiller-emlékdíj (1998) birtokosa.
Magyarországi bemutatói: Push Up 1-3, Kecskeméti Katona József Színház, Bodolay Géza rendezésében, ugyanez a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Budapesti Kamaraszínházban. Az arab éjszakát az Örkény Színház mutatta be 2004-ben, az Előtte-utána című darabot a Katona József Színház 2006-ban, Schilling Árpád rendezésében.
- Milyen jellegű darabra számítson a zalai nagyérdemű, amikor majd betér július 8-án este, és az azt követő napokon Egervárra? - kérdeztük Bodolay Géza rendezőt.
- Az állatok birodalmában hat éve játszanak a színészek - válaszolta a művész. - Jön a Zebra, az Oroszlán, az Antilop, a Vadmacska, a Krokodil, a Marabu. Schimmelpfennig hősei közül kettőt már a Látogatás apánál című darabból ismerhetünk. Péter és Izabella testvérek és színészek, színházukhoz már megérkezett az új igazgatóság. Megjelenik a drámapályázat nyertes sztárja: Chris, aki megtalálja, vagy épp elveszíti mindentudó céduláját. Mi lesz ebből? Ki tudja? Színház nélkül unalmas lenne a világvége...
- Miért fontos az ifjú német szerző, Schimmelpfennig?
- Negyvenegy évesen már csak idehaza számít ifjúnak az ember. A kortárs szerzők közül szerintem az egyik legfigyelemreméltóbb. Európa szerte a legtöbbet őt játsszák mostanában. Pontos, kíméletlen és vidám.
- Úgy tudom, Ön fordította a darabot. Miért tartja lényegesnek, hogy Magyarországon játsszák?
Ősszel, ha igaz, Kecskemét is láthatja majd ezt a színjátékot.
- Szeptember 27-én lesz a kecskeméti bemutató, ez immár a negyedik Schimmelpfennig-darab nálunk. Úgy gondolom, névadónk szellemének tartozunk az élő színházzal.
- Sok, üdítően aktuális és egyben mai groteszk világunkra ablakot nyitó darabot láttunk az Ön rendezésében már eddig is a zalaegerszegi, most épp nem működő Erdei Színházban és Egerváron. Ez is ilyen lesz?
- Világunk alighanem semmivel sem groteszkebb, mint mondjuk Shakespeare vagy Moliere idejében volt. Mégis nagyszerű érzés, amikor azt érezhetjük rendezőként: élő kortársak között is akad lám, nem is egy, aki érvényes látleletet ad a világról. A világról, melyről Shakespeare óta állandóan ismételgetett közhely: színház az egész.