Várvédők tervei
Péter GyöngyiJelenleg a várkastély és az udvarán működő színház jelenti a település legfőbb vonzerejét, ám az épületre ráférne már egy kiadós tatarozás. És, ha már van rá esély, miért ne vágnának bele az érintettek,
Egervár - A néző negyed órával az előadás kezdete előtt érkezik, majd rögtön távozik, amint elhal a taps. Ha a lelkesedéshez pályázati siker is társul, néhány év múlva alaposan megváltozik a helyzet: a színházba igyekvőnek egész napra jut program, de annak is, aki épp csak a településre téved.
Jelenleg a várkastély és az udvarán működő színház jelenti a település legfőbb vonzerejét, ám az épületre ráférne már egy kiadós tatarozás. És, ha már van rá esély, miért ne vágnának bele az érintettek, a reneszánsz falakért felelősséget érzők egy igazán nagyszabású vállalkozásba? Új, a műemléki környezetbe jól illeszkedő rendezvényterek, szálláshelyek várnák az érdeklődőket, a mostaninál változatosabb időtöltés lehetőségét szeretnék biztosítani az Egervárra látogatóknak.
- A várkastély ugyanitt van, de a településnek ezen kívül nem sok köze volt hozzá, hiszen állami tulajdonban van. Vagyonkezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a hasznosítási jog birtokosa pedig ez év tavaszáig a Zala Megyei Önkormányzat volt, mely korábban a Zalatour Kft.-vel üzemeltette, mint turistaszállót. Utoljára az 1960-as évek elején újították fel, azóta sok változás nem történt itt, hiszen a pénzhiány miatt érthető módon, a megyének sem volt módja a renoválásra. Így viszont mostanra építeszeti szempontból és kihasználtságát tekintve sem méltó ahhoz, amit lehetőségként rejt magában - magyarázta elöljáróban Németh József, Egervár polgármestere, aki a település önkormányzatának tagjaival együtt szívügyének tekinti a várkastély sorsát. Szerencsére a kulturális kínálat révén több olyan szakember is kötődik az épülethez, akivel merész álmokat szőhet. Ráadásul a Regionális Fejlesztési Alap egy hamarosan megjelenő, speciálisan a várakhoz kapcsolódó pályázata is kapóra jön az elgondolások megvalósításához. Ha sikerrel járnak, egy összetett turisztikai projekt kivitelezésére lesz módjuk. - A programban, immár 45 év után, kulcsfontosságú szerepet kap a várkastély helyreállítása, a megszépült épületet és környékét pedig tartalommal töltenénk meg.
Ahhoz, hogy az álmok valóra váljanak, egyrészt terveket kell készíttetni az érintett szakemberek bevonásával - szerdai látogatásunk előtt tartottak éppen megbeszélést -, másrészt jogosultságot kell szerezni. A vagyonkezelő annak idején felszólította a megyei önkormányzatot a felújítási munkálatok elvégzésére, ám az - lévén forráshiányos - nem tudott eleget tenni a feladatnak. Ugyanakkor az illetékesek tisztában voltak azzal, hogy Egervár átvállalná a várkastély üzemeltetését, illetve a vagyonkezelői jogot, hiszen ez ügyben már tavasszal megkeresték a Kincstári Vagyonkezelői Igazgatóságot, ahol örömmel fogadták a kezdeményezést.
- Ha nem vagyunk birtokon belül, hogyan is pályázhatnánk? Sajnos isten malmai lassan őrölnek, ezért az elmúlt két hónapban még csak bérlőként rendelkeztünk a vár felett, így azonban biztosíthattuk, hogy a sikeres színházi sorozat ne szakadjon meg - mondta a polgármester.
Jelentős beruházásról van egyébként szó, de számokról, még nincs értelme beszélni, mivel elképzeléseik nem kizárólag a kastélyt érintik, mondta Sánta Gábor vezető-tervező építész, egy keszthelyi iroda vezetője.
- Szeretnénk többrétegűvé tenni egy pillanatnyilag egy dimenziós teret - hangoztatta a szakember. Mivel ő készítette néhány éve a község rendezési tervét, jól ismeri a települést annak összes hibájával, lehetőségével együtt. - Az adott helyeken a gyalogos, a kerékpáros forgalom megteremtésével, új helyszínek kijelölésével a szőlőhegytől a Széchenyi-pincén, a templomon át a várig egy egészen más települést hozhatunk létre. Egervár egésze felértékelődhetne.
A reneszánsz kastélyban - mely a község legjelentősebb műemléke - jelenleg egyetlen gyűjtemény található.
- Úgy gondoltuk, hogy a projekthez olyan kiállítótér létrehozásával járulhatnánk hozzá, mely például regionális múzeumi, illetve művészeti kiállításokat fogadna. Ez akár éves szinten, de szezonálisan mindenképpen nyitva állna a látogatók előtt. A Nyugat-Dunántúli Régióban, illetve a kapcsolódó területeken, Burgenlandban vagy éppen Szlovéniában is van olyan kínálat, mely vonzó lehet a nagyérdemű számára - fogalmazott dr. Vándor László megyei múzeumigazgató. Elárulta, novemberben már közös próbakiállítást tartanak a szombathelyi Savaria Múzeummal. A nyugat-dunántúli idolokból, azaz a legkorábbi szobrászati emlékekből, kultikus anyaistennő szobrokból rendeznek jelentős tárlatot. - Jövőre Mátyás-év lesz, a várkastélyt építtető Egervári László pedig Mátyás király testőrkapitánya, kedvelt főura volt, ez szintén megindította a képzeletünket... Ugyanakkor a felújítás kapcsán falkutatások is várnának ránk, hiszen a 60-as években egy meglehetősen gyors eljárás keretében állították helyre a várat, a reneszánsz épület környezete pedig gyakorlatilag feltáratlan.
- Amikor az 1980-as évek elején idekeveredtem a barátaimmal, arról beszélgettünk, hogy a színház önmagában csupán egy pontja az életünknek, van előzménye és következménye is. Arról álmodoztunk, milyen jó lenne, ha reggeltől estig program várná az érdeklődőket. Hosszú idő után most itt a lehetőség és úgy érzem, mindenki, akit csak érint a projekt, mániákusan hisz benne - jegyezte meg dr. Merő Béla rendező, az egervári színházi előadásokról gondoskodó Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója. A várkastély udvara ugyan hangulatos esteknek ad otthont, de például a falakhoz nyilván akkor sem nyúlhatnak hozzá az alkotók, ha az előadás úgy kívánja, és az infrastrukturális hátteret sem kimondottan egy teátrum számára alakították ki. - Nagy létszámú közönséget befogadó térben gondolkodunk, komoly, lefedhető szabadtéri színházban. Sok előadást, koncertet szeretnénk.
Az elgondolásokkal egyetért Lázár Gabriella, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keszthelyi területi irodavezetője is.
- Minden műemléknek az a jó, ha funkciót találnak neki - összegzett. - Nagyon örülök az egervári polgármester kezdeményezésének.
A vár megóvása és üzemeltetése, valamint az idegenforgalom szempontjából is igazán ideális megoldás mellett kötelezték el magukat a szakemberek. S, hogy mi lesz, ha nem érnek célt?
- Egy út van, nyerni kell a pályázaton, ez vissza nem térő lehetőség, ennek súlyát mindenki érzi - vélekedett a polgármester. Mint mondta, a szakhatóságokkal is jól együttműködnek. - Számunkra most létkérdés, mikor kapjuk meg a vagyonkezelői jogot, hiszen csak akkor kerülünk helyzetbe, csak akkor tehetünk bármit is a megye kiemelt műemlékéért, a településért. Tulajdonképpen a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezében vagyunk...
A kincstári válaszra természetesen mi is kíváncsiak vagyunk, arra azonban, hogy jelenleg holt tart a folyamat, várható-e, mire várható az átadás-átvétel, egyelőre nem kaptunk választ. Remélhetőleg hamarosan megérkezik a felelet kérdéseinkre...Jelenleg létkérdés számukra, mikor kapják meg a vagyonkezelői jogot
ZALAI HÍRLAP: 2007. augusztus 04.
Jelenleg a várkastély és az udvarán működő színház jelenti a település legfőbb vonzerejét, ám az épületre ráférne már egy kiadós tatarozás. És, ha már van rá esély, miért ne vágnának bele az érintettek, a reneszánsz falakért felelősséget érzők egy igazán nagyszabású vállalkozásba? Új, a műemléki környezetbe jól illeszkedő rendezvényterek, szálláshelyek várnák az érdeklődőket, a mostaninál változatosabb időtöltés lehetőségét szeretnék biztosítani az Egervárra látogatóknak.
- A várkastély ugyanitt van, de a településnek ezen kívül nem sok köze volt hozzá, hiszen állami tulajdonban van. Vagyonkezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a hasznosítási jog birtokosa pedig ez év tavaszáig a Zala Megyei Önkormányzat volt, mely korábban a Zalatour Kft.-vel üzemeltette, mint turistaszállót. Utoljára az 1960-as évek elején újították fel, azóta sok változás nem történt itt, hiszen a pénzhiány miatt érthető módon, a megyének sem volt módja a renoválásra. Így viszont mostanra építeszeti szempontból és kihasználtságát tekintve sem méltó ahhoz, amit lehetőségként rejt magában - magyarázta elöljáróban Németh József, Egervár polgármestere, aki a település önkormányzatának tagjaival együtt szívügyének tekinti a várkastély sorsát. Szerencsére a kulturális kínálat révén több olyan szakember is kötődik az épülethez, akivel merész álmokat szőhet. Ráadásul a Regionális Fejlesztési Alap egy hamarosan megjelenő, speciálisan a várakhoz kapcsolódó pályázata is kapóra jön az elgondolások megvalósításához. Ha sikerrel járnak, egy összetett turisztikai projekt kivitelezésére lesz módjuk. - A programban, immár 45 év után, kulcsfontosságú szerepet kap a várkastély helyreállítása, a megszépült épületet és környékét pedig tartalommal töltenénk meg.
Ahhoz, hogy az álmok valóra váljanak, egyrészt terveket kell készíttetni az érintett szakemberek bevonásával - szerdai látogatásunk előtt tartottak éppen megbeszélést -, másrészt jogosultságot kell szerezni. A vagyonkezelő annak idején felszólította a megyei önkormányzatot a felújítási munkálatok elvégzésére, ám az - lévén forráshiányos - nem tudott eleget tenni a feladatnak. Ugyanakkor az illetékesek tisztában voltak azzal, hogy Egervár átvállalná a várkastély üzemeltetését, illetve a vagyonkezelői jogot, hiszen ez ügyben már tavasszal megkeresték a Kincstári Vagyonkezelői Igazgatóságot, ahol örömmel fogadták a kezdeményezést.
- Ha nem vagyunk birtokon belül, hogyan is pályázhatnánk? Sajnos isten malmai lassan őrölnek, ezért az elmúlt két hónapban még csak bérlőként rendelkeztünk a vár felett, így azonban biztosíthattuk, hogy a sikeres színházi sorozat ne szakadjon meg - mondta a polgármester.
Jelentős beruházásról van egyébként szó, de számokról, még nincs értelme beszélni, mivel elképzeléseik nem kizárólag a kastélyt érintik, mondta Sánta Gábor vezető-tervező építész, egy keszthelyi iroda vezetője.
- Szeretnénk többrétegűvé tenni egy pillanatnyilag egy dimenziós teret - hangoztatta a szakember. Mivel ő készítette néhány éve a község rendezési tervét, jól ismeri a települést annak összes hibájával, lehetőségével együtt. - Az adott helyeken a gyalogos, a kerékpáros forgalom megteremtésével, új helyszínek kijelölésével a szőlőhegytől a Széchenyi-pincén, a templomon át a várig egy egészen más települést hozhatunk létre. Egervár egésze felértékelődhetne.
A reneszánsz kastélyban - mely a község legjelentősebb műemléke - jelenleg egyetlen gyűjtemény található.
- Úgy gondoltuk, hogy a projekthez olyan kiállítótér létrehozásával járulhatnánk hozzá, mely például regionális múzeumi, illetve művészeti kiállításokat fogadna. Ez akár éves szinten, de szezonálisan mindenképpen nyitva állna a látogatók előtt. A Nyugat-Dunántúli Régióban, illetve a kapcsolódó területeken, Burgenlandban vagy éppen Szlovéniában is van olyan kínálat, mely vonzó lehet a nagyérdemű számára - fogalmazott dr. Vándor László megyei múzeumigazgató. Elárulta, novemberben már közös próbakiállítást tartanak a szombathelyi Savaria Múzeummal. A nyugat-dunántúli idolokból, azaz a legkorábbi szobrászati emlékekből, kultikus anyaistennő szobrokból rendeznek jelentős tárlatot. - Jövőre Mátyás-év lesz, a várkastélyt építtető Egervári László pedig Mátyás király testőrkapitánya, kedvelt főura volt, ez szintén megindította a képzeletünket... Ugyanakkor a felújítás kapcsán falkutatások is várnának ránk, hiszen a 60-as években egy meglehetősen gyors eljárás keretében állították helyre a várat, a reneszánsz épület környezete pedig gyakorlatilag feltáratlan.
- Amikor az 1980-as évek elején idekeveredtem a barátaimmal, arról beszélgettünk, hogy a színház önmagában csupán egy pontja az életünknek, van előzménye és következménye is. Arról álmodoztunk, milyen jó lenne, ha reggeltől estig program várná az érdeklődőket. Hosszú idő után most itt a lehetőség és úgy érzem, mindenki, akit csak érint a projekt, mániákusan hisz benne - jegyezte meg dr. Merő Béla rendező, az egervári színházi előadásokról gondoskodó Zalai Nyári Színházak Kht. művészeti igazgatója. A várkastély udvara ugyan hangulatos esteknek ad otthont, de például a falakhoz nyilván akkor sem nyúlhatnak hozzá az alkotók, ha az előadás úgy kívánja, és az infrastrukturális hátteret sem kimondottan egy teátrum számára alakították ki. - Nagy létszámú közönséget befogadó térben gondolkodunk, komoly, lefedhető szabadtéri színházban. Sok előadást, koncertet szeretnénk.
Az elgondolásokkal egyetért Lázár Gabriella, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal keszthelyi területi irodavezetője is.
- Minden műemléknek az a jó, ha funkciót találnak neki - összegzett. - Nagyon örülök az egervári polgármester kezdeményezésének.
A vár megóvása és üzemeltetése, valamint az idegenforgalom szempontjából is igazán ideális megoldás mellett kötelezték el magukat a szakemberek. S, hogy mi lesz, ha nem érnek célt?
- Egy út van, nyerni kell a pályázaton, ez vissza nem térő lehetőség, ennek súlyát mindenki érzi - vélekedett a polgármester. Mint mondta, a szakhatóságokkal is jól együttműködnek. - Számunkra most létkérdés, mikor kapjuk meg a vagyonkezelői jogot, hiszen csak akkor kerülünk helyzetbe, csak akkor tehetünk bármit is a megye kiemelt műemlékéért, a településért. Tulajdonképpen a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezében vagyunk...
A kincstári válaszra természetesen mi is kíváncsiak vagyunk, arra azonban, hogy jelenleg holt tart a folyamat, várható-e, mire várható az átadás-átvétel, egyelőre nem kaptunk választ. Remélhetőleg hamarosan megérkezik a felelet kérdéseinkre...Jelenleg létkérdés számukra, mikor kapják meg a vagyonkezelői jogot
