Éppen milyen a viszonya Encsy Eszter szerepéhez?

Most tele vagyok reménnyel és bizakodással, hogy a történet izgalmas és érdekes lesz mindenkinek. Nekem nagyon jó hogy velem tartanak a darabban a színész kollégáim, nem azért mert egyedül vagyok a monológokban, hanem mert élővé válik és értelmet nyer általuk a történet. Nehéz megtanulni a szerepet és nehéz lesz elmondani is, de bízom benne, hogy sok örömünk lesz benne.

Mit szólt, amikor Őze Áron rendező megkereste a feladattal?

Áron felhívott, hogy elvállalnám-e Encsy Eszter szerepét, és azt mondta, ez a szerep sikít utánam. Persze azonnal igent mondtam, de akkor még sajnos nem olvastam, nem tudtam, milyen nagy történet. Az egész egy hatalmas monológ, és a dramatizálásnál több jelenetre számítottam. Arra gondoltam, biztos, hogy ez a szerep utánam kiált? Megijedtem, hogy ennek az asszonynak a furcsa, gonosz, fájdalmas története vajon jó lesz-e, ha én játszom el. Elolvastam a könyvet, és nem szerettem Esztert, megértettem őt, de messze voltunk egymástól.

Ez az érzés változott azóta?

Nagyon megszerettem Encsy Esztert. Abban a mélységben, ahol most tartunk a próbák során, nem is lehetett volna másképp az életében. Sokat hibázott, mégis ilyen volt az élete és ilyen dolgok történtek vele gyerekkorában. Nem a legjobb megoldásokat választotta és szándékosan vagy véletlenül megbántott másokat. Én már megértem őt, és tudom, milyen nyomorult dolog ezzel együtt élni. Annyira jó, hogy rájött, hogy sok rosszat tett az életében, és ezekkel szembe tud nézni. Azért szerethető Encsy Eszter, mert nem hazudja el az életét, tudja, mit tett és ezért ostorozza is magát. Ő azzal a tudattal él együtt, hogy tudja, nem tökéletes. Sőt.

Mit gondol a történetről?

Nagyon női történet, nem olvastam ehhez hasonlót. Olvasás közben zavarba is jöttem, hogy olvassam ezt tovább egyáltalán? Hová akar kilyukadni? Aztán egyszer csak belekerültem a hintába, izgatott, mi van a lelkében, milyen folyamatokat fog elindítani. Ma is jó olvasni, modern, különleges nyelvezete van, ami jellemző Szabó Magdára. Ez a bonyolult nyelvezet nagyon is 21. századi. Őszinte könyv, ami most szerintem újra robbanhat, mert szükségünk van ennek az állapotnak a megszerzésére. Szüksége van az embereknek az önvizsgálatra: mit csinálok, mi lesz a következménye, miért vagyok én ilyen? Hajlamosak vagyunk elfeledkezni a lelkünkről.