Temesvári diákszínjátszó csoporttól Sepsiszentgyörgyig, a Tutyi-mutyi mókától Alice-ig. Térben és időben így lehetne ábrázolni Bocsárdi László Thália szolgálatában végzett munkáját. A színházi pálya egyik fontos állomása Gyergyószentmiklós, ahol a Figura szellemi létezésének megalapozásával kezdődik a felfelé ívelés, 1985 és 1995 között. A Vérnász és az Übü király ma is él az emlékezetekben, hogy a későbbiek folyamán ismét visszatérjenek újabb vizuális és koncepciós köntösbe öltöztetve. A Kasimir és Karoline a sepsiszentgyörgyi társulattal akkor még koprodukcióban készült produkció, de Nemes Levente színész-igazgató meglátta és maga mellé vette az utódot, aki képes volt megújítani egy megcsontosodott teátrumi mentalitást. Witkiewicz Vízityúkján, Tamási Vitéz lélekjén és Euripidész Alkésztiszén keresztül, a Csoda (Tamási művei alapján) és Shakespeare Romeo és Júliája hozta el az országhatárokon is áttörő sikert, a rendezői pálya újabb ívelését. Bartha József díszletei, Dobre-Kóthay Judit és Kiss Zsuzsanna jelmezei, Zayzon Ádám maszkjai végig kísérik a nagy sikerű darabok színpadra állítását és létét. A kiállítás egy életpálya szeletnyi ízelítője, Barabás Zsolt felvételeivel és meglepetésekkel tűzdelve. Legyen egyúttal egy meghívó is egynéhány fontos állomás kisebb-nagyobb titkainak szemrevételezéséhez. A kiállítás eredetileg a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház XII. Nemzetiségi Színházi Kollokviuma alkalmával került bemutatásra. A kiállítás rendezője Török Réka.