A gravitációs erő a klasszikus fizikában az, amelyet az egyik test a másikra a gravitáció anyagmozdító jelenségének megfelelően kifejt. Az érzelmi gravitáció ellenben olyan kölcsönhatás, amelynek középpontjában a vágy áll. Ennek természetesen egyik fontos terepe az emlék vagy az álom. Olyan helyzet, ami nagyon erősen kötődik egy adott szerep vágyához, „gyermeki” világlátásához, eredendő hitéhez.
Mi az eredendő hit?
Természetesen itt nem vallási értelemben vett hitről beszélünk, hanem az egyén, a szerep világról alkotott képéről, és annak jobbá tételéhez szükséges vágyáról. Álmok és emlékek közötti utazások.
Nonlineáris szerepépítés
A különböző emlékek között átjárások vannak, s ezek folyamatos párbeszédben kapcsolódnak egymáshoz. A színész esetében sok esetben fontosnak tartom a nem lineáris szerepépítést. Hanem egy olyan építkezést, amely adott emlékek vagy álomemlékek tömegvonzódásairól szól. Az idei évben a Kollektív szerepépítés mellett szerepet kap a Nonlineáris szerepépítés és az Érzelmi gravitáció tematikája. A színész és a szerep közötti képzeletbeli, de valósnak tűnő élményeinek gyakorlataival, a szerepépítés érzelemalapú ábécéjével ismerkedünk majd.
Sardar Tagirovsky