Az előadás elsősorban az élet tragikus helyzeteit mutatja be komikus szemszögből – és fordítva. Az előadás az ember halálhoz való viszonyával, a meghalással kapcsolatos félelmekkel, saját halandóságunk elfogadásával foglalkozik, rituálékkal, amelyek a történelem során újra és újra ismétlődnek és amelyek a tudatalattinkba vésődtek. Az előadás abból inspirálódik, hogy milyen módon éljük meg a halált, hogyan készülünk fel rá és a haláltól való félelmünk hogyan hat a mindennapjainkra. A történet különböző verbális és nonverbális drámai szituációkból, vallomásokból és metaforikus képekből, jelenetekből áll össze, amelyek a tragikomédia határán mozognak.

A halál különböző tagadásaiban élünk. Az egészség, az ifjúság, a haladás, a fogyasztás és az élvezet világában a halál tabutéma. De a halálfélelem nem múlik el. Ez az előadás a kreatív kutatás és a halálfogalom személyes feloldásának szükségességéből származik.

(Andrej Boka)