Színházak
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat
- 2024/2025
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 2001/2002
- 2000/2001
- 1999/2000
- 1998/1999
- 1997/1998
- 1996/1997
- 1995/1996
- 1994/1995
- 1993/1994
- 1992/1993
- 1991/1992
- 1990/1991
- 1989/1990
- 1988/1989
- 1987/1988
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1984/1985
- 1983/1984
- 1982/1983
- 1981/1982
Török ViolaSzent Kinga gyűrűje
A misztériumjátékot Orbán György Szent Kinga tiszteletére írt himnusza zárja
Közreműködnek: A Lux Aurumque kamarakórus
A Csíki kvartett, Ványolós András és Szabó András
A Harai népzene-együttes
Előadók:
A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek –és Ifjúsági kar és a Kicsinyek kórusa
Karmesterek: Nagy Éva Vera, Czakó Gabriella, Lokodi Emőke
- rendezőTörök Viola
- látványtervezőNagy András
- jelmeztervezőTakács Tímea
- Szent Kinga himnusz zeneszerzőOrbán György
- karmesterNagy Éva VeraCzakó GabriellaLokodi Emőke
- szcenikusDeák BarnaZayzon Ádám
- fényIncze Róbert
- hangIncze Róbert
- kellékDeák BarnaZayzon Ádám
- a rendező munkatársaGnadig Kornélia
„Napom, Napom, fényes napom, Süss le reám világoson!
Ne csak mindig homályosan, hogy Hazámat ne sirassam.”
(Székely népdal)
1999-ben újabb ragyogó csillag jelent meg a magyar szentek egén, a magyar királylány, majd lengyel királyné és végül klarissza nővér, Árpád-házi Szent Kinga személyében, akit a lengyelek a „Nép Anyja”- ként tisztelnek.
A marosvásárhelyi Spectrum Színház az Árpád – házi Szent Kinga születésének 800-éves évfordulóján SZENT KINGA GYŰRŰJE címmel, zenés misztériumjátékkal tiszteleg IV. Béla lánya, a lengyelek királynéja, a csodatevő klarissza előtt.
A középkori hitélet leghívebb őrzőinek, a moldvai csángóknak ajánlott előadásban elhangzanak a magyar és lengyel térség jellegzetes dallamai: a „Boldogasszony Anyánk” és ennek lengyel megfelelője a „Bogurodzica”, azaz az „Istenszülő Mária”, az „Ómagyar Mária-siralom”, a Szent Kinga alapította kolostorban talált első lengyel többszólamú zenei emlék, az „Omnia Beneficia”, moldvai csángó istenes népénekek és imádságok, erdélyi és moldvai keservesek, hajnalnóták, középkori hangszeres tánc- és harci zenék, a ma is élő, századokat átívelő magyar és lengyel népdalok,
Elhangzik a Kinga szentté avatásakor énekelt „Jaka piekna jestes Kingo”-„Milyen szép vagy Kinga”.
2024. 05. 18. Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Háza