Ha más szót mondok, mint ami oda van írva, rögtön hamissá válik
Ismerted Agota Kristof munkásságát?
A Nagy Füzetet olvastam tőle, nagyon tetszett, de még mindig nem tudom, hogy Agota Kristof rajongó vagyok-e. Az Analfabéta szövege csodálatos, minden mondata megérint, különösen Galgóczy Judit rendező részletes elemzése után.
Könnyen ment a szövegtanulás?
Nagyon nehezen tanulok szöveget. Ebben az anyagban minden szó mögött, még a kihagyások között is gondolat van, nincsenek jelzők vagy kötőszavak. Hajlamos vagyok bármit, bármikor átkölteni, korábban Lang Györgyivel Shakespeare-t is játszottunk, abba a szövegbe is simán beleköltöttem. Az Analfabétában ha más szót mondok, mint ami oda van írva, rögtön hamissá válik. Nem ritmusban, hanem érzésben borul az egész. Amióta ezt beláttam, elképesztően könnyen megtanultam, mert érzem, hogy nem szabad rosszat mondanom. Száraz, kattogós, nehezen érthető szöveg, komolyan elemezni kell mindent. Már a felolvasásnál bőgtem, annyira megérintett ez a bölcsen száraz szöveg. Életem egyik legjobb hónapja volt, amíg a szöveget tanultam.
A te személyed határozta meg, hogy zene került a darabba?
Galgóczy Judit évek óta szeretné megcsinálni ezt a darabot, és természetesen színésznőkben gondolkodott. Amikor én bejöttem a képbe, egyértelművé vált, hogy ebbe kell egy kis zene, melynek inkább átkötő funkciója van. Födő Sándor én szemeltem ki, tudtam, hogy mindent meg tud csinálni, számos hangszeren, zongorán, harmonikán, dobon játszik és nemcsak zenészként, de alkotóként is szerepel. Tiszteletben tartottuk, hogy szeretne írni is, és lett két olyan szövegrészlet, amit megzenésített. Jót tesz ennek a szövegnek, hogy benne vannak azok a dalok, amik igazán beleszeretődtek.
Fáy Miklós zenei konzultánsként vett részt a munkában.
Amikor felkért Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője és Galgóczy Judit rendező erre a munkára, először azt mondtam, ne vicceljenek, nekem ehhez nincs tehetségem. Zimányi Zsófia bizalma és hite azonban elindította a változást bennem. Elolvastam az anyagot, kértem egy hét gondolkodási időt. Utána felhívtam Fáy Miklóst, aki nagyon jól ismer engem, és minden munkám előtt konzultálok vele. Ő szokott zenéket választani nekem, de valahogy ez alkalommal csak a jóváhagyására kellett szorítkoznom. Galgóczy Judit talált egy remek Sztálin tangót, Presser Gábor dala, Sztevanovity Dusán szövegével fantasztikus beleillik a szövegbe, a Mit akar az eső? című erdélyi zsidó népdal, melyet Bíró Eszterrel és Födő Sándorral közös estünkön adtunk elő, valamint Födő Sándor két dala szerepel még az előadásban. Összesen ennyi a zene, mert nem bírta volna el ez a kompakt szöveg, ha vendégdalokkal magyaráztuk, illusztráltuk vagy kiszíneztük volna.
Hogyan passzol a Rózsavölgyi Szalon közege az előadáshoz?
A Rózsavölgyi Szalon egy intim tér, roppant elegáns, a nézők odafigyelnek, nem csörgetik a kávéscsészéjüket. Galgóczy Judittal mindvégig egyetértettünk, hogy nincs szükség másra, mint színészkedés nélkül, természetesen elmondani a szöveget, lesz, ami lesz.
Az előadásról bővebben >>>