„Nyers” nyári bemutató Katona-módra
GannaOlyan bemutatóra készülünk, amit még nem szeretnénk bemutatni, de olyan bemutatóra is készülünk, amit megmutatnánk már,
A budapesti Katona József Színház társulata, hagyományaihoz híven, nyári bemutatója Szentendrén. Brecht: Puntilla úr és szolgája, Matti című darabját mutatják be a Városháza varázsos udvarán, Haumann Péter és Kocsis Gergely főszereplésével, Máté Gábor rendezésében.
Az 1941-ben íródott, finn közegben játszódó parabolában erőteljes, vaskos humorral demonstrálja Brecht gazdagság és szegénység dialektikáját. A színmű jelenetei kacagtató komikummal és mély iróniával tárják fel az emberi erkölcs dualitását, a személyiség kettősségének pszichológiai problémáját. Máté Gábor még a Petőfi Sándor utcában kezdte el a darab próbáit a társulattal, most pedig pár nap szentendrei munka után kerül a mű a közönség elé. A rendező ezt az előadást „még” nyersnek nevezi.
„Olyan bemutatóra készülünk, amit még nem szeretnénk bemutatni, de olyan bemutatóra is készülünk, amit megmutatnánk már, de csak azért, hogy tovább dolgozhassunk rajta... Nem is az egész darabot játsszuk el, pár jelenetet meg se mutatunk, magunknak is kijelölve, hogy ez még nem olyan. A történetet végig játsszuk, de a színészek nem játszanak végig. Nem játsszák el hiánytalanul a szerepüket, csak ahol most éppen tartanak. Díszlet se lesz, csak a szentendrei Városház udvara. Jelmez lesz, de az is olyan, mintha nem lenne, hiszen a díszlet nélkül csak a felét teszi ki a látványnak. Zene lesz. A színészek muzsikálnak, még ez se tökéletes, nyers. Annyiban nyers, hogy nincs készen. Csiszolatlan, darabos, főtlen, kezdetleges, megmunkálatlan, sületlen, vázlatos, zöld. Nyers. Mint az egész, de megmutatjuk, hogy október elsejére csiszolt, főtt, megmunkált, sült, érett legyen.”
A „teljes változat” ősztől a Katonában látható, a „csiszolatlan gyémánt” pedig július 2-án és 3-án Szentendrén, a Városháza udvarán.
Az 1941-ben íródott, finn közegben játszódó parabolában erőteljes, vaskos humorral demonstrálja Brecht gazdagság és szegénység dialektikáját. A színmű jelenetei kacagtató komikummal és mély iróniával tárják fel az emberi erkölcs dualitását, a személyiség kettősségének pszichológiai problémáját. Máté Gábor még a Petőfi Sándor utcában kezdte el a darab próbáit a társulattal, most pedig pár nap szentendrei munka után kerül a mű a közönség elé. A rendező ezt az előadást „még” nyersnek nevezi.
„Olyan bemutatóra készülünk, amit még nem szeretnénk bemutatni, de olyan bemutatóra is készülünk, amit megmutatnánk már, de csak azért, hogy tovább dolgozhassunk rajta... Nem is az egész darabot játsszuk el, pár jelenetet meg se mutatunk, magunknak is kijelölve, hogy ez még nem olyan. A történetet végig játsszuk, de a színészek nem játszanak végig. Nem játsszák el hiánytalanul a szerepüket, csak ahol most éppen tartanak. Díszlet se lesz, csak a szentendrei Városház udvara. Jelmez lesz, de az is olyan, mintha nem lenne, hiszen a díszlet nélkül csak a felét teszi ki a látványnak. Zene lesz. A színészek muzsikálnak, még ez se tökéletes, nyers. Annyiban nyers, hogy nincs készen. Csiszolatlan, darabos, főtlen, kezdetleges, megmunkálatlan, sületlen, vázlatos, zöld. Nyers. Mint az egész, de megmutatjuk, hogy október elsejére csiszolt, főtt, megmunkált, sült, érett legyen.”
A „teljes változat” ősztől a Katonában látható, a „csiszolatlan gyémánt” pedig július 2-án és 3-án Szentendrén, a Városháza udvarán.