A magyar közönség Darvas Iván legendás alakításán keresztül ismerheti a német író 1981-es darabját, amit ez az előadás most új alapokra készül helyezni.



Ahogy Klem Viktor elmondta:

"Az eredeti mű főhőse pont kétszer olyan idős mint most jómagam. Viszont a kérdések és problémák melyeket hősu?nk feszeget, éppúgy érintenek egy mai fiatalembert, mint egy nyugdíj előtt álló tapasztalt muzsikust..."



A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.



Klem Viktor a következőképpen foglalta össze, miről szól számára A nagybőgő:



"Választott eszközünk, mellyel alkotni és életben maradni kívánunk, hozott képességeink avagy tehetségünk, s a kialakított életterünk, melyben szabadságunk lehetőségét reméltük: saját börtönünkké válhat. Ennek felismerése és megélése, s a mindezen való továbblépés állandó problémánk, nem életkori sajátosság. A nagybőgős ismeri saját határait, elfogadta a neki jutott szerepet, de megőrzi a vágyát, miszerint egyszer nagyot ordít a zenekari árokban s akkor, ha csak egyetlen másodpercre is, végre mindenki egyedül őrá figyel majd."



Az előadás számára Indali Klára fordítását felhasználva Ivanyos Ambrus készített friss, mai hangon megszólaló szöveget. Az előadást Géczi Zoltán rendezi.





"Mert a zene emberi dolog. Mindig lesz zene, mindenütt. Keleten, nyguaton, délen, még északon is. Afrikában, Skandináviában, Brazíliában, mindenütt. Mert a zene metafizikai jelenség. Azaz a puszta fizikai léten túl, amögött is létező valami. A zene örök." Patrick Su?skind: A nagybőgő (részlet)