Egy kalóztörténet

Mikor rossz dolgok történnek veled, s meglep, majd a végén ellep a gond, jusson eszedbe:

--nem biztos, hogy te voltál a célpont, de így alakult életed, s rossz helyen voltál, rossz idöben.

Tehát, pofon vágott egy történet. Erröl jut eszembe egy kalózmese, John Peoplefox kapitány

esete a szeméttengeren. De előtte tisztázzuk le, ki is a kalóz.

A kalóz, vagy tengeri rabló, régebben› útonálló’. A szótár szerint a török eredetű kalauz alakváltozata, az ‘útonálló’ jelentés onnan ered, hogy az elhagyatott vidéken felfogadott vezetők gyakran kifosztották megbízóikat. Általános jelentése csak a 19. században alakult ki. De a kalóz kifejezés a 20. században újfajta többletjelentéssel bővült, ami olyan személyt vagy egyéb tevékenységet jelent, aki vagy ami más szellemi tulajdonát teszi elérhetővé, megkerülve a szerzői jog birtokosát és az annak értelmében kifizetendő jogdíjat, így ez is egyfajta anyagi megkárosításnak feleltethető meg. Ez a fajta kalózkodás csak fokozódott a század végére, hogy a 21. századra, az internet megjelenésével gyakorlatilag szinte végtelen számú jogsértő kalózcselekmény történjen.

Szóval,eszembe jutott egy kalózmese. Csendes este után, egy viharos reggelen a szeméttenger közepén John Peoplefox kapitány emberekre talált, kimenekítette öket, tutajt építettek, melyet hajónak kereszteltek. Barátság született a kapitány és a menekültek között, így hát kalandra hívta őket, mégpedig a hétfejű szörny legyőzésére. Az izgalmakban bővelkedő történetet azért mégsem mesélem el.

November 6-án az Újvidéki Színház nagytermében 19 órától megnézhetitek,mi történt a folytatásban John Peoplefox kapitánnyal és legénységével.

A koreográfiákat Crnkovity Gabriella készítette, a rendezőasszisztens Tóth Dániel volt. Szeretettel várunk benneteket én és a csapatom, Német Attila rendező valamint a Diákszínpad lelkes,fiatal színészei!