Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    A vészkorszak emlékezetének tükrében

    2024. december 5.
    Közönségtalálkozóval egybekötött vendégelőadást hozott el a Ruszt József Stúdiószínház falai közé a Füge Produkció december 2-án.
    Fotó: Benkő Emese

    A minap két alkalommal is rendhagyó színházi élmény részese lehetett a kecskeméti közönség a Ruszt József Stúdiószínházban, ahol a vészkorszak borzalmait és túlélőinek személyes vallomásait hozta közelebb a közönséghez a Füge Produkció előadása, A dohány utcai seriff.

    A darab szövege az elhurcoltak visszaemlékezéseiből állt össze, amelyeket Mohácsi János rendező és a szereplők közösen válogattak. A mű gerincét személyes történetek alkotják, miközben Claude Lanzmann Shoah című filmje, valamint egyéb vendégszövegek, esettanulmányok, szépirodalmi művek és történelmi források is színesítik a szöveget, ezáltal mélyebb és árnyaltabb képet adva a történelem ezen fájdalmas korszakáról.

    Fotó: Benkő Emese

    Az előadás különlegességét a tragikum és a humor egyedülálló keveredése adja, hiszen a vallomások és írott anyagok között ismétlődően önirónikus, karakteres zsidó viccek hangzanak el. A humor segítségével a tragikus történelmi háttér érthetőbbé válik, miközben a nevetésen át a súlyos mondanivaló sejlik fel.

    Az előadás szereplői: Lakatos Máté, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház színművésze, valamint Bánfalvi Eszter, Gonda Kata, Herczeg Tamás, Kovács Márton, Bányai Kelemen Barna, Boncz Ádám, Grisnik Petra, Takács Nóra Diána és Koós Boglárka. 

    Fotó: Benkő Emese

    A közönségtalálkozó keretében a szereplőkkel Kriskó János televíziós újságíró beszélgetett többek között arról, hogy hogyan lehet elfogadni és feldolgozni az előadás során bemutatott történeteket, valamint hogy a darab maga hogyan segít a feldolgozásban. Tisztázták: a produkció elkészítéséhez olyan túlélők vallomásait használták fel, akik mindezt valójában átélték. Az igaz történetek hatására a téma még inkább megrendítővé vált, hiszen bár voltak, akik túlélték a borzalmakat (akikkel lehetett minderről beszélgetni), míg mások nem. Ezt a fájdalmas igazságot különösen nehéz feldolgozni.

    Az előadás különleges atmoszféráját a teljes sötétség adta, ami még inkább kiemelte a történet súlyát és intenzitását. Az est mind a színpadon, mind a közönségtalálkozón mély hatással volt a résztvevőkre, akik együtt gondolkodhattak a múlt feldolgozásának nehézségeiről és a történelmi memória fontosságáról.

    • Művészek írták

      Tündérpalota, ma – Csongor és Tünde

      A Csongor és Tünde drámairodalmunk harmadik óriása – színpadra állítása örök kihívás volt és lesz. Vörösmarty Mihály instrukcióként nagy mennyiségben írt elő szcenikai csodákat, varázslatokat, amelyektől 1830 óta a mű nem a rendezők, inkább a látványtervezők álma.
      Szegő György
      2025. december 2.
    • Interjúk

      Apám morális tartása az, ami beárazta vagy bemérte, hogy nekem miről mi az ítéletem

      Verebes István színész, rendező, közéleti ember. Pályája évtizedeken átível, a színház, televízió és a publicisztika világába egyaránt.
      Lovas Ildikó
      2025. november 23.
    • Interjúk

      „... az föld pedig vala ékesség nélkül való és puszta és setétség vala és az Úrnak lelke táplálja vala az vizeket…”

      …köszönés után a Vizsolyi Biblia szavaival fogad Csernus Mariann, akivel utoljára 3 éve beszélgettem, amikor a Bethlen Téri Színházban ismét előadta a Biblia maga által dramatizált változatát, amelyet négy évtizeden keresztül játszott szerte az országban.
      Lovas Ildikó
      2025. november 19.

    Bemutatók képekben

    • Gettó
      Miskolci színház Gettó
      rendezőBéres Attila
    • Csongor és Tünde
      Nemzeti Színház Csongor és Tünde
      rendezőVidnyánszky Attila
    • A színházcsináló
      Orlai Produkciós Iroda A színházcsináló
      rendezőPelsőczy Réka
    • Máli néni
      Miskolc kamara Máli néni
      rendezőCsiszár Imre

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2025. - THEATER Online - theater.hu