Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát. A shakespeare-i tragédiák hangulatát idéző műben két testvércsalád – az északi és déli Schroffensteinek – örökösödési harca fajul véres bosszúvá, ahol a múlt bűnei és a gyanakvás minden emberi köteléket szétfeszítenek. 

Hegedüs Géza háromszoros József Attila-díjas magyar színházi szakíró, kritikus szerint Kleist a német romantika indulásának kétségtelenül legnagyobb drámaköltője, sőt szerinte a 19. század első évtizedének Goethe és Schiller mellett Kleist a harmadik legnagyobb drámaírója. A Kecskeméten először dirigáló Kovács D. Dániel egyetemista kora óta rajong a német szerzőért.

„Kleist világával a Színművészeti Egyetemen találkoztam, és onnantól kezdve egyfajta mániámmá vált. Volt szerencsém a Szputnyik Hajózási Társasággal a Heilbronni Katicát megrendezni, később a Penthesileiával foglalkoztam, majd Nagyváradon színpadra vittem A Schroffenstein-családot” – emelte ki. Szerinte Kleist világát sokan félreértelmezik - őt többek között a sorok közé rejtett abszurd humor, a pimasz történetmesélés és a szerzőre jellemző gyönyörű és elképesztően bonyolult nyelvi szerkezet ragadta magával, amihez hű maradt Forgách András fordítása.

A premier után Szente Vajk, a teátrum főrendezője köszöntötte a darab alkotóit. „Miközben néztem az előadást, az fogalmazódott meg bennem, hogy vajon van-e bármi a világon, ami jobban megrajzolja a lelket, mint a színház. Próbálkozik a pszichológia, az irodalom, de a színház az, amiben testet is tud ölteni” – emelte ki Szente Vajk. „Büszkék lehetünk arra, hogy 200 évvel ezelőtt tudtak ilyen mélységű darabot írni a családban hordozott traumákról, a bosszúról, azonban arra nem lehetünk büszkék, hogy ez még ma is téma a világunkban. Ezt a darabot, ami több mint 200 évvel ezelőtt született, úgy lehet eljátszani, hogy igazából sajnos ma is az életünk része, hogy gyűlölködünk. Kleist drámája egy nagyon nehéz anyag. Ezt eljátszani ma egy igazán színészt, színházat, rendezőt próbáló feladat. Valóban nagyon humoros lett az előadás, de mégsem mulasztja el azt, hogy megmutassa a benne rejlő mélységeket Kovács D. Dániel szemüvegén keresztül. Gratulálok nektek, mert egy szenzációs előadás született!”

A teátrum főrendezője után Kovács D. Dániel összegezte az elmúlt hetek próbafolyamatának eredményét. „Öt héttel ezelőtt úgy ültünk itt, hogy tudtuk, egyszerre kell színpadra vinni ebben az előadásban az 1800-as évek elején fogalmazott, de rendkívül bonyolult, pszichologizáló szövegnek a sokféleségét. Számtalan állapot ütközik benne folyamatosan egymásnak, és közben az abszurditást és a humort is meg kell mutatnunk” – hangsúlyozta Kovács D. Dániel. „Most pedig 5 héttel később itt ülünk, és nagyon köszönöm nektek, hogy annyira jól hajrázott a csapat. Ma este a nézőtérről figyeltem, ahogy Kleist szövegeket játszunk, van szíve és agya is az előadásnak, közben pedig nevetnek a nézők. Azt hiszem, hogy ennél többet nem is lehetne kívánni egy ilyen vállalkozástól. Ebben pedig benne van minden alkotó, a színművészek és a műszak munkája is. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek!”

Az előadás egyik különlegessége, hogy először játszik Kecskeméten Horváth Lajos Ottó. A Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész az ország számos színházában megfordult, de népszerű filmekből és sorozatokból ugyancsak ismerhetjük, ő volt például az Üvegtigris ikonikussá vált Sanyija, illetve A mi kis falunk András püspöke. 

A bosszúban színpadra lép továbbá Jankovics Anna, Orth Péter, Koltai-Nagy Balázs, Sirkó László, Sipos Imre, Märcz Fruzsina, Bori Réka, Fazakas Géza, Ferencz Bálint, Lakatos Máté, Csapó Virág és Vajda Boróka. 

A darab látványvilágát Horváth Jenny álmodta meg, aki dolgozott már korábban a kecskeméti teátrumban, az Állami áruház jelmeztervezőjeként. A díszlet egy tükörlabirintus, amely azt az elveszettséget és azt a milliónyi fénytörést hivatott ábrázolni, ahogyan a szereplők próbálják a részigazságokból a valóságot felfejteni. A jelmezeknél pedig a középkori öltözetek szolgáltak számára ihletforrásul. 

A bosszú dramaturgja Tóth Kata volt, a sound designért pedig Csizmás András felelt.

A bemutató ünnepi pillanatait a Floraland - virág és ajándék kis- és nagykereskedelmi Kft. gyönyörű virágai, valamint az Édes Pötty finom tortája tette még szebbé.