A NESSZ Alkotócsoportot három barát alapította: Csákberényi-Nagy Anna produkciós koordinátor, Pigler Bence rendező és Barna Zsombor fordító, színész. A csapat nem sokkal a megalakulás után egészült ki Dicső Dorkával, aki az előadás rendezőasszisztense lett. Amatőr társulat lévén számtalan nehezítő körülménnyel kellett megküzdenünk, amelyet még tovább súlyosbított a Covid19-járvány is. Ahhoz, hogy előadásunk létrejöhessen, felsorolni is nehéz lenne, hányan hányféleképpen segítettek minket önzetlenül, nagylelkűen.
Ennek a csodálatos összefogásnak a megkoronázása volt a 2022. március 20-án megtartott Dühöngő Generációk kerekasztal-beszélgetés, melyre az előző évek, évtizedek emblematikus Dühöngő ifjúság előadások szereplőit, rendezőit hívtuk meg. A beszélgetésen részt vett Király Attila és Bognár Gyöngyvér (r.: Valló Péter, 2000, Szegedi Nemzeti Színház), Lukáts Andor és Szőlőskei Tímea (r.: Lukáts Andor, 2010, Budapesti Kamaraszínház) és Papp János (r.: Znamenák István, 2018, Belvárosi Színház). A mi előadásunk minden szereplője képviseltette magát: Pájer Alma Virág, Osváth Judit, Tzafetás Benjámin, Kerekes József és Barna Zsombor. A beszélgetés moderátora Bóta Gábor volt.

Alkotótársaimmal és a 6SZÍN vezetőségével azért gondoltuk úgy, hogy szükség van egy ilyen beszélgetésre, mert nem lehet véletlen, hogy az 1956-ban íródott darab minden évtizedben újra előkerül az ország különböző színházaiban, különböző olvasatokkal, különböző fordításokban. Kíváncsiak voltunk, hogy a 22 vagy éppen a 12 évvel ezelőtti előadás résztvevői hogyan emlékeznek vissza, miért dühöngött az akkori ifjúság, mik voltak a motivációik, milyen volt akkor Jimmy vagy éppen Helena bőrébe bújni.

A beszélgetés elején minden résztvevő visszaemlékezett saját előadására és szerepére. Természetesen ahányan voltunk, annyi érzetet, gondolatot, karakterábrázolást idéztünk fel, viszont valamiben mindannyian egyetértettünk: a Dühöngő ifjúság aktuális volt 1956-ban, aktuális volt 2000-ben, 2010-ben, és nem lehetne aktuálisabb ma sem.

Jimmy karakterének minden korban van oka a haragra: az aktuálpolitikai helyzet, a fiatalok megélhetési nehézségei, a generációk közti különbségek, a családi háttérből való kitörési lehetőségek beszűkültsége mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a főszereplőt jellemezve elhangozzon még a „dühöngő őrült” kifejezés is. De vajon tényleg Jimmy őrült meg, vagy a felesége, aki látszólag érzéketlen az őket érintő problémákra, vagy éppen a világ az, ami őrült körülöttünk?

Érdekes volt hallani, hogy Helena karakterét a három színésznő három egészen különböző módon értelmezte. De hol az igazság? Helena egy tudatosan felépített árulást vitt végbe, egyszerűen csak hagyta magát sodródni az árral, vagy naivan úgy gondolta, ő fogja megmenteni ezt az embert önmagától? A darab, mint olyan sok mindenre, erre sem ad egyértelmű választ.

Beszélgettünk a generációk közti különbségekről, a mindenkori fiatalok és szüleik közt álló antagonisztikus ellentétről, mely szintén alapkonfliktus a darabban. Ezt a konfliktust Alison tisztán megfogalmazza édesapjának, mikor eljön érte, hogy hazavigye őt: „Téged az bánt, hogy minden megváltozott, Jimmyt meg az, hogy minden maradt a régiben, és egyikőtök sem tud szembenézni ezzel.”

Bóta Gábor felvetései az este folyamán újabb és újabb kérdéseket nyitottak, melyekre nem léteznek jó és rossz válaszok, és ez az, ami a Dühöngő ifjúságot olyannyira aktuálissá teszi minden korban. Mert rólunk szól, mindannyiunkról. A frusztráltságainkról, küzdelmeinkről, barátságainkról és szerelmeinkről. Rólunk, dühöngő generációkról.