A félelem megeszi a lelket című előadás olvasópróbáját szeptember 11-én tartották az Átriumban. Alföldi Róbert rendezése Rainer Werner Fassbinder 1974-ben bemutatott filmjének színpadi változata, amely egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal. A Kultúrbrigád és az Átrium közös előadásának bemutatója október 14-én lesz.Alföldi rendezésében, amely egyben e darab magyarországi ősbemutatója is, az idősödő takarítónőt, Emmit,Hernádi Judit, míg Alit, a marokkói bevándorlót, Bányai Kelemen Barna kelti életre.

A további több mint húsz – a főszereplők közvetlen és tágabb környezetébe tartozó családtagok, kollégák, szomszédok, ismerősök – szerepben mindössze négy színész: Bercsényi Péter, Mihályfi Balázs, Parti Nóra és Szatory Dávid lesz látható. Alföldi úgy fogalmazott: a történet hetvenes évekbeli, nyugat-németországi társadalmi közege különbségekkel ugyan, de nagyjából-egészében megfeleltethető a mai magyar közegnek, így a viszonyok, a reakciók, a fordulatok egy része nagyon is ismerős lehet a közönség számára. A rendező sajátos ritmusszerkezetben képzeli el a produkciót, bizonyos jelenetek egymásra lapolva, párhuzamosan játszódnak, egyes cselekmények színpadi és valós ideje meg kell, hogy egyezzen, a szokásoshoz képest más színpadi sűrítéstechnikát kell alkalmazni az előadásban. Ennek jegyében az Átrium nézőtere is átalakul: az előadás játszótere kinyúlik a nézőtérre, ám a színpad két oldalán is nézők foglalnak majd helyet. Az így létrejövő amfiteátrumszerű elrendezés a darab intimitását hivatott segíteni (díszlet: Tihanyi Ildi). Nagy Fruzsina jelmezei a hetvenes éveket idézik majd; Alföldi szerint a történetet meg kell hagyni a maga közegében, a helyzetek, az alakok és az elhangzó mondatok teszik majd jelenidejűvé az előadást. A rendező méltatta a mű mondatai mellbevágó egyszerűségének szépségét is, és hozzátette: szándéka szerint összességében pozitív végkicsengésű, reményteli előadás születik a darabból, amely sötét tónusait a szövegben és helyzetekben rejlő humor is egyensúlyozza.