„Többen vagyunk, mint fatörzsön a harmatcseppek (...)

Alkonyatra fehér csontok leszünk,

Meglegyint a múlandóság szele...”

(Ibusze Maszudzsi)



Bambuszerdő mint labirintus. Elszigeteltség. Túlélés.

A fizika törvényein túlra, a lélek dimenzióiba pillant Frenák Pál új koreográfiája, mely Japánban, a Villa Kujoyama koreográfusi díjasaként szerzett élményeiből és Alain Resnais kultikus filmjéből (Szerelmem, Hirosima) inspirálódik. Ahogy a film, úgy Frenák is emberi kapcsolatokon keresztül vizsgál társadalmi és globális problémákat. Felelősen bánunk-e világunkkal? Van-e remény, vagy az emberiség újra és újra felfalja önmagát?