A Grease történetét Jim Jacobs szövegkönyve inspirálta, amely William Taft High gimnáziumban töltött személyes tapasztalatain alapult. A produkció eredetileg 1971-ben került bemutatásra Chicago-ban, a Kingston Mines Theater elnevezésű színházban, majd eljutott New York városába is. Az első változatot Guy Barille rendezte egy lebutítottabb szövegkönyvből, amely az akkori elvárások szerint lett egyszerűsítve. Az új változat már Tom Moore rendezésében került bemutatásra 1972-ben az Off-Broadway-en, majd onnan átkerült a Broadway-re. Az eredeti 3.388 előadást élt meg 8 év alatt. A musicalből két későbbi Broadway előadás, három londoni és számos professzionális és/vagy amatőr változat született világszerte.



1978-ban a Grease egy hihetetlenül népszerű filmmusicallé vált John Travolta (Danny Zuko) és Olivia Newton-John (Sandy) főszereplésével. Sandy vezetéknevét Dumbrowski-ról Olsson-ra változtatták a filmben, karaktere pedig ausztrál származású lett, amely magyarázatképp szolgálhatott Newton-John ausztrál akcentusára. A film azonnal világsiker lett, extrém népszerűségét pedig tovább folytatta egészen 2013-ig, ahol is a legmagasabb nézőszámú musical lett az Egyesült Államokban.



Annak ellenére, hogy a professzionális és amatőr licence keretében leginkább elérhető változat a Broadway verzió, a film népszerűsége erősen hatott a musical későbbi változataira. A filmben Travolta "Sandy" nevű dalát gyakran lecserélik az "Alone at the Drive-In Movie" című dalra. A végső duett Sandy és Danny között a filmben a "You're the One that I want", amely a későbbi Broadway produkciókban lecserélődött az "I'm all shook up" elnevezésű dalra. A Burger Palace Boys csapat a moziban T-Birds néven fut és ez a név meg is maradt a későbbi Broadway előadásokban is.