Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Örkény IstvánTóték
- ŐrnagyFaragó Zénó
- TótKolozsi Borsos Gábor
- TótnéBartha Boróka
- ÁgikaSzilágyi Míra
- A postásDávid Attila Péter
- A lajt tulajdonosMoșu Norbert-László
- TomajiplébánosMoșu Norbert-László
- CiprianiprofesszorMoșu Norbert-László
- Gizi Gézánéegy rossz hírű nőMáthé Annamária
- Mariska és Tót fiaFodor Alain Leonard
- rendezőFlorin Vidamski
- díszlettervezőCristina Milea
- jelmeztervezőCristina Milea
- dramaturgFischer Botond
- koreográfusAndrea Gavriliu
- díszlettervező asszisztensMiruna CroitoruIon Cornescu
A gyergyói Tóték térben és időben elhelyezhetetlen. Valahol magyar nyelvterületen játszódik, nagyjából ennyi biztos. Világa egy posztapokaliptikus világ, ezt az érintetlen szigetet a pusztulás és agresszió káoszában még egy ideig fenntarthatják az illúziók, de a burkon túli valóság beszivárgása az őrnagy érkezésével elkerülhetetlen.
Az előadás a mások által (jószándékúan vagy akaratlanul) krízishelyzetbe kényszerített embert vizsgálja, az áldozat-hóhér fogalompár révén pedig főként az áldozatképzés folyamatát. A boldogság és egy ideál elérésének illúziója, legyen bármilyen apró vagy hatalmas is ez a bizonyos ideál. Az áldozathozatal szükségességének a parabolája abban a pillanatban, mikor az ismert emberi élet díszleteit elkezdi fenyegetni a háború által meghatározott, domináns agresszió.
„Ha igaz, hogy életünk a remény és reménytelenség ingajátéka, akkor maga a létezés nem abszurd, csak azzá válhatik, bizonyos helyzetekben, korszakokban, időpontokban. Amikor már reménytelenül cselekszünk, akkor az a cselekvés abszurd. Én azt vallom - és ezt példázzák a Tóték -, hogy az ember egyetlen kiútja a tett. (…) Ilyen értelemben, a reménytelenség állapotában, Tót Lajos valóban »abszurd hőssé« lesz.” (Örkény István)
2019. 09. 27.
Az előadás hossza: 120 perc szünet nélkül