Színházak
Gyulai Várszínház
- 2023/2024
- 2022/2023
- 2021/2022
- 2020/2021
- 2019/2020
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
- 1997/1998
- 1994/1995
- 1986/1987
- 1985/1986
- 1982/1983
- 1981/1982
- 1980/1981
- 1979/1980
- 1978/1979
- 1977/1978
- 1976/1977
- 1975/1976
- 1974/1975
- 1973/1974
- 1972/1973
- 1971/1972
- 1970/1971
- 1969/1970
- 1968/1969
- 1967/1968
- 1966/1967
- 1965/1966
- 1964/1965
- 1963/1964
Tamási ÁronTündöklő Jeromos
- Tündöklő JeromosSchnell Ádám
- Sáska MihálykocsmárosKristán Attila
- Gáspára Sáska fiaKovács S. József
- Bajna GáborHerczegh Péter
- ÁgnesleányMartos Hanga e.h.
- ÁkoslegényBordás Roland
- BálintlegénySzép Domán
- LinamindenesasszonyGál Natália
- GyulaasztalosSőtér István
- BellavarrónőSzilágyi Ágota m.v.Fornosi Domareckájá Júlia
- ŐrmesterSzilvási Szilárd
- PlébánosMadácsi István e.h.
- JegyzőFerenci Attila
- KántorVarga József
- Marciaz Ágnes apjaSzabó Imre
- Nőrincnéa Bálint anyjaOrosz Melinda
- Elekaz Ákos apjaPalyov Attila m.v.
- Posztós asszonyVass MagdolnaOrosz Ibolya
- DobosGieler Csaba m.v.
- DénkóFülöp Tamás m.v.
- FalusiCséke Adrienn JohannaHeczel Jázmin
- rendezőMárkó Eszter
- díszlettervezőCsiki Csaba
- jelmeztervezőCs. Kiss Zsuzsanna
- koreográfusDarabos Péter
- zeneLovas Gábor
- díszlettervező asszisztensBodor András e.h.
- súgóSütő Anikó
- ügyelőLencsés István
- rendezőasszisztensHerpai Rita
„A becsület mellé kiharcoljuk a megélhető módot, mert ez jár nekünk Isten és ember előtt. De nem vagyunk mi koldusok, akiknek alamizsnát kell adni! Amivel csak holnapig lehet élni!”
„Vihar után örvendeni akar a szív és teremni a föld.”
Az Erdélyi Szépmíves Céh és a kolozsvári Magyar Színház 1936-ban meghirdetett drámapályázatának díjnyertes darabja volt Tamás Áron színpadi játéka, a Tündöklő Jeromos. A bírálóbizottság így méltatta a művet: „Székely falusi miliő. Első tekintetre reális, sőt naturalisztikus történet, amely mögött azonban csakhamar hatalmas misztikus háttér alakító erejét érezzük. Az alakok hús-vér figurák ugyan, de mégis többek, mint való személyek. A mi korunkat, egyéni és történelmi sorsunkat eldöntendő nagy eszmék képviselőinek mutatkoznak be az egyszerű emberek. (…) Csordultig telve van játékos humorral, nagy emberi jósággal és egyúttal mélységes komolysággal. Az egész darabot átlengi a székely táj sajátos illata, a hegyek éles levegője. Ez a színjáték igazi, őseredeti, a maga különvaló töretlen útját járó, semmi mással össze nem hasonlítható művészet, amely sehol másutt, mint itt, a mi földünkön meg nem születhetett volna.”
Jeromos, az ördöngős népámító milliós üzletet lát abban, ha a székely falu népét pénzzel, ígéretekkel magához édesgetve a politikusok hatalmának tömegbázisává formálja. A minden irányból nyomorgatott, válságok és világégések árnyékában gyötrődő, megtépázott, esendő és gyarló székely közösség megkísértése nem jár sikerrel. „Nem veszett el bennünk a lélek!” – mondja Gáspár, a fiatal székely legény, aki megkeseredett apjának példát mutatva nem hajlandó a közösség megrontóját szolgálni. A legnagyobb vihar után is „örvendeni akar a szív és teremni a föld”.
– Nehéz, súlyos téma ez ebben a vajúdó világban, de olyan humorral fűszerezi Tamási a darabját, hősei még esendőségükben is olyan szerethetők, hogy valahogy meseivé válik minden. És ezt a „kedves szomorú-mókás falut elönti végre a reggeli fény” – fogalmaz Markó Eszter rendező.
Az 1936-as kolozsvári ősbemutató után, ’39-ben mutatta be a Tündöklő Jeromost a Nemzeti Színház, amelyet Tamási Áron születésének 125. évfordulóján szervezett emlékév alkalmából tűzi újra műsorára a Gyulai Várszínház és a Nemzeti Színház.
A Nemzeti Színház, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház tagjai, valamint meghívott vendégek és egyetemi hallgatók
2022. 09. 02. Gyula Várszínház bemutató: 2022.08.12.