Woyzeck mélyen szégyenkezve azt kérdezi Marie-tól: "Hogy lehet ilyen szép a halálos bűn?" A hűtlen Marie szereti Woyzeck-et, és így válaszol: "Sokat láthat, akinek két szeme van, s nem vak, és ráadásul a nap is süt." Az úgynevezett realisták között élő Woyzeck "túl sokat" lát, hall és érez – képtelen kitörni érzékelése klausztrofóbikus teréből, ami számára a pokoli magányt jelenti. "Az ember egy szakadék, elszédül, aki belenéz."