Rómeó és Júlia tragédiája vádolja a gyûlölet ostobaságát, a szülõi zsarnokságot, és hirdeti a szerelem csodálatos diadalát. Alakjukban Shakespeare minden idõk legvonzóbb szerelmespárját keltette életre.
Õsi viszály dúl két elõkelõ veronai család, a Capuletek és Montaguek között.
A Montague család egyetlen fia, az ifjú Rómeó lelkét afféle kamaszszerelem tartja fogva. Barátai, Benvolio és az örökké élcelõdõ Mercutio feledtetni akarják vele a bánatát, és álarcosan magukkal viszik a Capulet-ház estélyére. A tánc forgatagában Rómeó szembekerül családja õsi ellenségének szépséges leányával, a tizennégy esztendõs Júliával. Egy szempillantás alatt egész életükre szóló igazi szerelem támad lelkükben.
Azonban alighogy a szent a kötelék egybekapcsolta a Capueletek és Montaguek legifjabb sarjait, a vak véletlen vagy sokkal inkább a régi családi háborúság örökre elválasztja õket. Capulet öccse, a kötekedõ Tybalt az utcán beleköt Mercutióba, és amikor hozzájuk ér, éppen a titkos esküvõjérõl jövet Rómeó õreá ront. Az ifjú Montaque azonban immár szentnek tekinti Júlia családját és szelíd, engesztelõ szavakkal válaszolt Tybalt durva sértéseire. Tybalt hát Mercutióval csap össze, és amikor Rómeó közéjük áll, hogy elválassza õket, az õ karja alatt döfi halálra Mercutiót. Nincs már olyan megfontolás, mely visszatarthatná Rómeót, hogy megvívjon életre-halálra legkedvesebb barátja gyilkosával. Párviadalukban Tybalt holtan esik össze, Rómeó pedig Mantuában menekül. Verona hercege számûzetésre ítéli.
A büntetés felett mindkét szerelmes egyformán leírhatatlan fájdalmat érez. Lõrinc barát és Júlia dajkája mégis hozzásegítik az ifjú házasokat egyetlen rövid szerelmes éjszakához, mielõtt Rómeó elhagyja szülõvárosát.
Júliára ifjú férjétõl való keserves búcsúja után újabb megpróbáltatás vár. Szülei ráparancsolnak, hogy két nap múlva Páris gróffal álljon az oltár elé. Júlia hasztalan könyörög, atyja hajthatatlan. De a gyengéd, fiatal gyermekasszonyt nem tudja az apai szigor megtörni. Szerelme megacélozza erejét. Megissza a Lõrinc baráttól kapott bûvös hatású fõzetet, amely látszólag holttá merevíti, hogy õsei sírboltjába temessék, és ott várja meg az érte jövõ Rómeót. Lõrinc barát követét azonban nem engedik be Mantuába. Helyette Baltazár, Rómeó inasa viszi a hírt urának Júlia haláláról, azt hívén, a valót közli.
Rómeó gyorsan ölõ méreggel tarsolyában tér vissza Veronába, hogy Júliája holtteste mellett fejezze be szomorú életét. A kriptában Páris gróf siratja a halottat, amikor Rómeó belép. A gróf azt hiszi, hogy az ellenséges család fia a halottat meggyalázni jön, és karddal támad rá. Megvívnak, Páris holtan esik össze. Rómeó, búcsút véve halottnak vélt hitvesétõl, kihörpinti a mérget, és meghal. Júlia ekkor ocsúdik fel dermedtségébõl. Az éppen odaérkezõ Lõrinc barát magával akarja vinni megözvegyült védencét a klastrom falai közé, de Júlia visszautasítja a földi életet, és Rómeó tõrével vet véget életének.
A megrendült szülõk békejobbot nyújtanak egymásnak gyermekeik holtteste felett, akiket az õ gyûlölködésük kergetett halálba.