„Királyi lomb virul Firenze fáján, s babér borítja szép sudárú törzsét, gyökere mégis lenn, a föld ölében él, nehogy a vészek könnyedén kitörjék...”

Giovacchino Forzano Dante Isteni színjátékát, és az Itália-szerte ősidők óta kedvelt novellatémát használta fel librettójához, mely az örökségre áhítozó kapzsi rokonok csúfos felsülését beszéli el. A történet meseszövése, felépítése kitűnő; lírai, humoros és szatirikus ötletek frissen sziporkázva váltják egymást. Nem csoda, hogy Puccini nagy kedvvel fogott a komponáláshoz. A Turandot, a Tosca és a Bohémélet szerzője páratlanul találó színekkel ecseteli a rokonság képmutató gyászát, ébredező gyanakvását, majd egészen őszinte felháborodását, utóbb kétségbeesését.

Karikírozó, sőt szarkasztikus hangja nem kíméli az örökséglesők gőgjét, felfuvalkodottságát sem. Viszont még ebben a csípős humorból és groteszk komikumból szőtt operában is megcsillannak az őszinte líra lágyan ívelő dallamai.

Gianni Schicchi - Kristóf István/Bognár Szabolcs

Lauretta, Schicchi lánya - Németh-Nagy Johanna/Haraszti Elvira

Nella, Gherardo felesége - Károly Kati

La Ciesca, Marco felesége - Schupp Gabriella

Zita anyó, nagynéni - Laczák Boglárka

Rinuccio, Zita unokaöccse - Tötös Roland/Serbán Attila

Gherardo, unokaöcs - Cselóczki Tamás

Spinelloccio, orvos - Mátyási Áron

Betto di Signa, sógor - Sirkó László

Simone, nagybácsi  - Altorjay Tamás

Marco, Simone fia - Németh Márton

Amantio di Nicolao, jegyző - Vastag István

Pinellino, varga - Kelemen Örs

Guccio, kelmefestő - Mátyási Áron

Gherardino, Gherardo és Nella fia - Dongó Máté/Krémer Máté

Nővér - Tfirst Mariann

Buoso - Erdődi Zsolt

Cover 1. - Monos M. Franciska

Cover 2. - Mike-Nagy Kitti

Közreműködik a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház szimfonikus zenekara.

RENDEZŐ: CSEKE PÉTER

Zenei vezető: Károly Kati

Karmester: Drucker Péter, Iván Sára

Zenei munkatárs: Madarász Éva, Kerényi Mariann

Dramaturg: Tóth Kata

Díszlet- és jelmeztervező: Gyarmati Dóra

Játékmester: Szegvári Júlia

Ügyelő: Domján Sándor

Rendezőasszisztens: Murár Szabina

NAPI SZEREPOSZTÁS:

CARL ORFF: CARMINA BURANA

„Árva csónak, árva sors,

hol jutsz boldog révhez?

Fortúnával vándorolsz,

Életed majd szép lesz.

Vénusz vár még ezután

kinccsel, fénnyel téged,

és Fortúna oldalán

többé bú nem érhet.

Boldog élet útja vár:

ifjú szívvel járom.

Messze száll el mind a bú:

békességgel várom.

Fortúnával maradok,

utam ő kísérje,

tőle nyerjek pihenést,

boldog sorsot végre.”

(Carmina Burana)

Az ember szükségét érzi, hogy létezőnek tekintsen egy magánál fensőbb, hatalmasabb lényt, mely létének értelmet ad, sorsát vezérli, tetteit megítéli. E szükségérzet szülhet hitet, mely reménnyel, céllal mozgatja a kereső embert, az Élet Vándorát. Fortuna szeszélyes istennő, aki néha úgy játszadozik az emberrel, mint egy tehetetlen tárggyal. Nemezis szintén az ókor szerencseistene, de az igazságtalanság elleni lázadás megszemélyesítője is, sőt az elkövetett bűnök pártatlan bírája és megbosszulója.

Barta Dóra koreográfiája egyszerre isteni és emberi játék az elementáris erő és a transzcendens érzékiség szimbólumaival.  Az ellenállhatatlan életigenlés tánchimnusza, de mindvégig ott lüktet benne az a végzetes kettősség, hogy a fény mellett mindig ott az árnyék, az öröm mellett ott a bánat, az Élet mellett ott a Halál.

Jegyvásárlás online ITT, illetve jegypénztárainkban!