A sárkányok köztudottan tűzokádó lények és éppen ezért félelmetesek. Mesénk hőse viszont ellen-sárkány, hiszen szégyenszemre vizet okád, nem pedig lángot. Ki is utasítják Sárkányországból - mivel itt fogyatékosnak minősül -, és most már csupán rajta múlik, hogy rendhagyó képességét gyümölcsöztetni tudja-e vagy sem. Szerencséjére a világ és annak lakói inkább szomjúhozzák az életet adó vizet, sem mint a pusztító tüzet...
A mese azzal a tanulsággal szolgál, hogy a másság, az átlagtól való különbözés az élet ajándéka, tehát az élet szolgálatába kell állítani.