A Fazekas Mihály, Móricz Zsigmond és Bessenyei István által jegyzett darab az ismert magyar irodalmi klasszikust a szatmári népi kultúra, a helyi néphagyományok és hiedelemvilág közegébe ágyazva tárja a nézők elé. Az előadás, melyet az alkotók minden korosztály számára ajánlanak, valódi „örömszínház”, amely másfelől fontos és örökérvényű tanulságokat hordoz.

„Kevés olyan alkalom van, amire nyugodt lélekkel minden korosztályt meghívhatunk. Amikor egy évadtervben arra törekszünk, hogy minden generációt megérintsünk, közben óhatatlanul el is választjuk őket egymástól: a felnőtt előadások a gyermekeknek általában nem ajánlottak, és természetesen a felnőttek sem tudnak ugyanazon szórakozni, ugyanabból tanulni, mint a gyermekek. Kivételes alkalom, hogy egy darab, egy előadás minden generációhoz szólni tudjon, mindenkinek tartogasson valamit. A Ludas Matyi Szatmárban pont ilyen előadás, mert miközben a klasszikus alaptörténet főleg a fiatalokat szólítja meg, nekik közvetít alapigazságokat, a darabot egy sor olyan üzenettel, poénnal és helyzettel tudtuk bővíteni, ami főleg a felnőtteknek szól. Az előadásban fontos szerepet betöltő népzene és néptánc pedig olyan elem, ami a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt gyönyörködtetni tudja. Nem titkolt célunk volt ezzel, hogy olyan előadást hozzunk létre, amely valódi családi program tud lenni, gyermekek, szülők és nagyszülők egyaránt élvezni tudják. Ezért is találtuk ki a családi kedvezményt, hogy ezzel az eszközzel is arra buzdítsuk a családokat: éljenek a lehetőséggel, hogy együtt részesüljenek a közös színházbajárás élményében” - nyilatkozta a rendező, társulatunk sajtótájékoztatója alkalmával.

Fazekas Mihály Lúdas Matyija minden elemében az autentikus népmeséken alapul, mesés fordulatai és nyelvezete révén szorosan igazodik e népművészeti műfajhoz. A történet középpontjában az eszes parasztlegény, Matyi áll. A furfangos, becsületes, ám kissé öntörvényű népmesei hőssel szinte az első találkozáskor könnyű azonosulni.

Fazekas alkotása alapján Móricz Zsigmond realista színpadi művet írt, és az eredeti történet szereplőinek sorát a női főhős, Éva és Kobak alakjával bővítette ki. Mivel Móricz a falu embereinek és vásári sokadalmainak a részletes rajzával kissé eltávolítja a történetet a mese világától, a mű megjelenésekor éles bírálatot kapott. A kritikák ellenére Móricz szerette volna színpadon látni művét, ezért többször is átdolgozta, finomította azt.

A klasszikus történetből Bessenyei István színész-rendező sajátos szövegkönyvet dolgozott ki, amelynek felhasználásával izgalmas és tartalmas előadást állított színpadra. A rendező megszűrte Móricz burjánzó szövegét, és elsősorban a mesei elemekre és játékosságra összpontosított, amelyet népzenei kísérettel tár a nézők elé.

Az előadásban komoly szerepet kap a szatmári néphagyomány, a helyi zene és néptánc, de szervesen beépül a történetbe a szatmári népi hiedelmek világa, és a tájegység sajátos nyelvezete is. Kerettörténetét egy Erdély-szerte ismert népi hagyomány, a bábuégetés adja. Egy falusi közösségben indul az előadás cselekménye, ahol a gonoszt megtestesítő bábut hordozzák körül, hogy a farsangi szokásoknak megfelelően szimbolikusan megsemmisítsék azt. A Ludas Matyi-történetet egy hirtelen kirobbanó konfliktus idézi fel, amelyben testet ölt a jó és rossz erőit képviselő Ludas Matyi és Döbrögi alakja. A konfliktus körül kialakuló forgatagban a bábu Döbrögivé változik, a falu népe pedig eljátssza (megéli) a klasszikus történetet, melyben az egyszerű népi hős háromszor bünteti meg a hatalmaskodó földesurat. Végül a jó és rossz erői megbékélnek, a megszemélyesített gonosz pedig visszaminősül holt anyaggá, egyszerű bábuvá.

Az előadás szereplői: Marosszéki Tamás, Nagy Orbán, Bándi Johanna, Méhes Kati, Gaál Gyula, Poszet Nándor, Kovács Éva, László Zita és Péter Attila Zsolt, dramaturgja és rendezőasszisztense Bessenyei Gedő István, díszletét és bábjait Baráth Csaba Attila tervezte, jelmezei pedig Szabó Anna munkáját dicsérik. A néptáncelemekkel megtűzdelt előadás koreográfusa Nagy Orbán, zenei vezetője pedig Fejér Kálmán. Az előadások ügyelője és súgója Dobos Kata. Az előadásban szereplő tánckar vezetője Szarvas Károly, táncosok: Szarvas Botond, Gáti Gábor, Kósa Krisztián, Belbe Sebastian Emil. Zene: Bertók Béla, Fejér Kálmán, Margit Tamás Tibor, Dula András.

A bérletszünetben játszott bemutató-előadást 2013. február 1-én 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők 18 lejes felnőtt-, illetve 12 lejes diákjegy ellenében. A gyermekekkel érkező felnőtt nézők számára azonban családi kedvezményt biztosít a színház (a családi jegyet 12 lejes egységáron kínálja az intézmény). A társulat a produkciót román felirattal játssza.