A varrólányok meséje
Papp IstvánAz Árkádia Bábszínház nagytermében bemutatott mű rendezője Nagy Regina volt. A hat éven felüli gyerekeknek szóló előadás a békebeli időkbe repítette viszsza a közönséget.
A mese helyszíne a varrószoba, ahol a két előadó (Nagy Anikó és Kófity Annamária) korabeli időket idéző varróleány-kosztümben és a szintén a békebeli időkre emlékeztető varrószobában régi varrógép, próbababa, ruhák, mérőszalagok, szövetek között mintegy pletykálkodva, egymástól átvéve idézték fel Málika varrókisasszony szerelmi történetét, akit a szülei csak ahhoz engednek hozzámenni feleségül, aki elhozza neki a Mindentvarró Tűt. A vőlegény, Cérnácska Szabócska útnak is indul, hogy szerelméről bizonyságot adva megszerezze a csodatűt. A feladat teljesítését nehezíti, hogy időközben a sértődött rozsdás olló is útra kel, hogy mindent kivágjon, amit csak ér, amivel számos akadályt gördít Cérnácska Szabócska elé. A mese a mesében felépítésű előadásban a két varróleányt élő szereplő játssza, akik a mese hőseit – Málikát, Cérnácska Szabócskát, a rozsdás ollót stb. – bábokkal testesítik meg.
Mivel egyszerre jelenik meg az élőszereplős színpadi játék és a babjáték, így a gyerekek nemcsak a bábokkal, hanem az élő szereplőkkel is tudnak azonosulni, és ezzel lassan-lassan a színházi előadások befogadására is előkészíti ez a produkció őket. A gyerekeket lekötötte a kedves és kalandokban bővelkedő történet, de arra is gondoltak az alkotók, ha netán lankadna a figyelem. Ilyenkor egy-egy ötletes interaktív jelenettel élénkítették fel a kis közönséget. Egy ilyen jelenet volt, amikor a pokolból kiszabaduló ördögök gombolyagokat dobáltak a gyerekek közé, akik nagy élvezettel dobták vissza azokat a színpadra. A történet különös módon ért véget, ugyanis nem lehetett egyértelműen eldönteni, hogy a két szerelmes egymásra talált-e a földi életben, vagy csak a csillagok közt lesznek újra együtt. Bárhogy is volt, a gyerekek mindenesetre nagyon örültek, hogy találkoztak ezzel az előadással.