Yorick zsebében hat krajcár - Zalaegerszegen
Az ősbemutatóként színre kerülő költői játék a Yorick monológjai ciklushoz illő verseket gyűjti csokorba, mellyel a költő az európai műveltség mítoszához, a Hamlethez nyúl.
Zalaegerszeg - Közeleg egyik legnagyobb költőnk, József Attila születésnapja, s szerencsére vannak Zalában is számosan, akik nemcsak április 9-re, de április 11-re, a költészet napjára is készülnek. Az alábbiakban Merő Béla rendező és Molnár Árpád elő- adóművész különleges vállalkozásáról szólunk. A Yorick monológjai máris meghívást kapott Szegedre és Szekszárdra is.
Évről évre hagyományosan gazdag a zalaegerszegi program, melynek egyik része most a József Attila Könyvtárban lesz kedden este, amikor Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője lesz a házigazdája a városi versmondó verseny helyezettjei és az Énekmondó Együttes által kínált „Valaki jár a fák hegyén“ című műsornak. Ugyanezen a napon egy, a maga nemében szokatlan előadásra is sor kerül. Merő Béla rendező ugyanis Baka István, a 1995-ben elhunyt költő életművéhez nyúlt, úgyis mint gyerekkori barátéhoz.
- A Reflex Színpaddal már a hetvenes években színpadra állítottuk Baka István Háborús téli éjszaka című művét, aztán a Hevesi Sándor Színházban a Korinthoszi menyasszony című drámáját játszottuk a kilencvenes évek végén - mondja Merő Béla. - Sajnos életében nem tudtuk bemutatni, úgy tűnik, kicsit kullog a színházművészet az alkotói után. Bakánál a versekben is fellelhető a drámaiság, a szerepversekben egy-egy figura mondja el a véleményét a világról.
Az ősbemutatóként színre kerülő költői játék a Yorick monológjai ciklushoz illő verseket gyűjti csokorba, mellyel a költő az európai műveltség mítoszához, a Hamlethez nyúl. Ezúttal megfordul az idő, Yorick, az udvari bohóc itt él, s a művész, a költő hányattatásáról üzen - nem mellőzve az általánosítható, így korunkhoz szóló vonulatot.
- Yorick túlélt mindent, ami történt, Baka pedig belefogalmazza a művész magyarországi belső emigrációját - magyarázza a művészi ambíciót Merő Béla.
Izgalmas, de nem túl könnyen emészthető lesz az április 11-én délután a városi televízió stúdiójában és este hétkor a Gönczi ÁMK-ban látható monodráma. Molnár Árpád „Manó“ és segítői hetek óta készülnek Merő Bélával. Érdekes módon a város kulturális életének „nagy öregjeit“ szólította meg a költészet napi vállalkozás, hiszen a közreműködők közt látjuk Kardos Endre „Bozit“ és Lőrincz Kálmán „Lorenzót“, akik a zenei aláfestésben segédkeznek Hochrein Judittal együtt. Az azonos, „nagy generációs“ (Baka 1948-ban született) nyelv jól érződik majd a játékon, amennyiben a hirtelen megváltozott világban helyét kereső alkotó emberről szól.
Zalai Nyáriszinházak
Évről évre hagyományosan gazdag a zalaegerszegi program, melynek egyik része most a József Attila Könyvtárban lesz kedden este, amikor Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője lesz a házigazdája a városi versmondó verseny helyezettjei és az Énekmondó Együttes által kínált „Valaki jár a fák hegyén“ című műsornak. Ugyanezen a napon egy, a maga nemében szokatlan előadásra is sor kerül. Merő Béla rendező ugyanis Baka István, a 1995-ben elhunyt költő életművéhez nyúlt, úgyis mint gyerekkori barátéhoz.
- A Reflex Színpaddal már a hetvenes években színpadra állítottuk Baka István Háborús téli éjszaka című művét, aztán a Hevesi Sándor Színházban a Korinthoszi menyasszony című drámáját játszottuk a kilencvenes évek végén - mondja Merő Béla. - Sajnos életében nem tudtuk bemutatni, úgy tűnik, kicsit kullog a színházművészet az alkotói után. Bakánál a versekben is fellelhető a drámaiság, a szerepversekben egy-egy figura mondja el a véleményét a világról.
Az ősbemutatóként színre kerülő költői játék a Yorick monológjai ciklushoz illő verseket gyűjti csokorba, mellyel a költő az európai műveltség mítoszához, a Hamlethez nyúl. Ezúttal megfordul az idő, Yorick, az udvari bohóc itt él, s a művész, a költő hányattatásáról üzen - nem mellőzve az általánosítható, így korunkhoz szóló vonulatot.
- Yorick túlélt mindent, ami történt, Baka pedig belefogalmazza a művész magyarországi belső emigrációját - magyarázza a művészi ambíciót Merő Béla.
Izgalmas, de nem túl könnyen emészthető lesz az április 11-én délután a városi televízió stúdiójában és este hétkor a Gönczi ÁMK-ban látható monodráma. Molnár Árpád „Manó“ és segítői hetek óta készülnek Merő Bélával. Érdekes módon a város kulturális életének „nagy öregjeit“ szólította meg a költészet napi vállalkozás, hiszen a közreműködők közt látjuk Kardos Endre „Bozit“ és Lőrincz Kálmán „Lorenzót“, akik a zenei aláfestésben segédkeznek Hochrein Judittal együtt. Az azonos, „nagy generációs“ (Baka 1948-ban született) nyelv jól érződik majd a játékon, amennyiben a hirtelen megváltozott világban helyét kereső alkotó emberről szól.