Portré
Bodrogi Gyula
színész
rendező
vers
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1954-58.
Életút: 1951-54 a SZOT együttes szólótáncosa, 1958-82 a József Attila Színház tagja, 1982-96 a Vidám Színpad műv. ig., ill. ig.-rendezője, 1996- a Vidám Színpad Kht. ügyvez. 1975- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára. Jászai Mari-díj (1962, 1967), érdemes művész (1973), kiváló művész (1983).
Főbb szerepei: Andrej (Rozov: Felnőnek a gyerekek), D'Artagnan (Dumas-Planchon: A három testőr), Napóleon (Sardou: Szókimondó asszonyság), Tom (Williams: Üvegfigurák), William (Maugham: Imádok férjhez menni!), Tristan (Lope de Vega: A kertész kutyája), Siskin (Gorkij: Kispolgárok), Truffaldino (Goldoni: Két úr szolgája), Borsós Gábor (Csurka: Nagytakarítás), Bálint (Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája), Julien (Barillet-Grédy-Nádas-Szenes: A kaktusz virága), Leprás Mátyás, Peacock (Brecht-Weill: Koldusopera), Osgood (Stone-Wilder-Diamond-Styne: Van, aki forrón szereti!), Seress Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), Após (Döme-Szenes: Az utolsó bölény), Herskovics (Indig: A torockói menyasszony), Robert (Camoletti: Leszállás Párizsban), Lord MacKinsley (Jacobi: Leányvásár), Marco (Manfredi: Szavak, szerelmes szavak), Ambrose Powell (Moon: Hulla-hopp), Volpone, Henry Perkins (Cooney: Pénz áll a házhoz), Seress Rezső (Müller: Szomorú vasárnap),
filmen: Külvárosi legenda (1957), Rómeó, Júlia és a sötétség (1960 tv), Házasságból elégséges (1961), Májusi fagy (1961), Alba Regia (1961), Hattyúdal (1963), Kristóf, a magánzó (1965 tv), Húsz óra (1965), Egy szerelem három éjszakája (1967), Elsietett házasság (1968), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Szépek és bolondok (1976), Dóra jelenti (1977), Kihajolni veszélyes (1977), Mese habbal (1978), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979), Szerencsés Dániel (1982), Linda (1982-88 tv-sorozat), Idő van (1985), Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988), Nyitott ablak (1988 társrendező is), Megint tanú (1994).
Főbb rendezései: Feydeau: Zsákbamacska, Stone-Wilder-Diamond-Styne: Van, aki forrón szereti!, Coleman-Stewart: Szeretem a feleségem, Balzac: Pajzán históriák, Katajev: Bolond vasárnap, Szerb: Éjféli lovas, Flatow-Szenes-Dobos: Egy férfi, aki nem akar, Eisemann-Szilágyi: Zsákbamacska, Joffo: Micsoda család, Manfredi: Szavak, szerelmes szavak, Deval-Nádas-Szenes: Potyautas.
Hobbi: vadászat.
Életút: 1951-54 a SZOT együttes szólótáncosa, 1958-82 a József Attila Színház tagja, 1982-96 a Vidám Színpad műv. ig., ill. ig.-rendezője, 1996- a Vidám Színpad Kht. ügyvez. 1975- a Színház- és Filmműv. Főisk. tanára. Jászai Mari-díj (1962, 1967), érdemes művész (1973), kiváló művész (1983).
Főbb szerepei: Andrej (Rozov: Felnőnek a gyerekek), D'Artagnan (Dumas-Planchon: A három testőr), Napóleon (Sardou: Szókimondó asszonyság), Tom (Williams: Üvegfigurák), William (Maugham: Imádok férjhez menni!), Tristan (Lope de Vega: A kertész kutyája), Siskin (Gorkij: Kispolgárok), Truffaldino (Goldoni: Két úr szolgája), Borsós Gábor (Csurka: Nagytakarítás), Bálint (Hubay-Vas-Ránki: Egy szerelem három éjszakája), Julien (Barillet-Grédy-Nádas-Szenes: A kaktusz virága), Leprás Mátyás, Peacock (Brecht-Weill: Koldusopera), Osgood (Stone-Wilder-Diamond-Styne: Van, aki forrón szereti!), Seress Rezső (Müller: Szomorú vasárnap), Após (Döme-Szenes: Az utolsó bölény), Herskovics (Indig: A torockói menyasszony), Robert (Camoletti: Leszállás Párizsban), Lord MacKinsley (Jacobi: Leányvásár), Marco (Manfredi: Szavak, szerelmes szavak), Ambrose Powell (Moon: Hulla-hopp), Volpone, Henry Perkins (Cooney: Pénz áll a házhoz), Seress Rezső (Müller: Szomorú vasárnap),
filmen: Külvárosi legenda (1957), Rómeó, Júlia és a sötétség (1960 tv), Házasságból elégséges (1961), Májusi fagy (1961), Alba Regia (1961), Hattyúdal (1963), Kristóf, a magánzó (1965 tv), Húsz óra (1965), Egy szerelem három éjszakája (1967), Elsietett házasság (1968), Fuss, hogy utolérjenek (1972), Szépek és bolondok (1976), Dóra jelenti (1977), Kihajolni veszélyes (1977), Mese habbal (1978), Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét? (1979), Szerencsés Dániel (1982), Linda (1982-88 tv-sorozat), Idő van (1985), Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája (1988), Nyitott ablak (1988 társrendező is), Megint tanú (1994).
Főbb rendezései: Feydeau: Zsákbamacska, Stone-Wilder-Diamond-Styne: Van, aki forrón szereti!, Coleman-Stewart: Szeretem a feleségem, Balzac: Pajzán históriák, Katajev: Bolond vasárnap, Szerb: Éjféli lovas, Flatow-Szenes-Dobos: Egy férfi, aki nem akar, Eisemann-Szilágyi: Zsákbamacska, Joffo: Micsoda család, Manfredi: Szavak, szerelmes szavak, Deval-Nádas-Szenes: Potyautas.
Hobbi: vadászat.
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György