Portré
Győry Franciska
játékmester
Életrajz
Tanulmányok: Színház- és Filmműv. Főisk., 1958-62.
Életút: 1962-64 a pécsi Nemzeti Színház, 1964-70 a veszprémi Petőfi Színház, 1970-73 a szegedi Nemzeti Színház, 1973-79 a Radnóti Színpad, 1979-89 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1989- szabadúszó. 1991- a Zeneműv. Főisk. egyházzene tanszakán beszéd- és recitálás tanára.
Főbb szerepei: Lia (Gáspár: Hamletnek nincs igaza), Ophélia (Shakespeare: Hamlet), Julika (Molnár: Liliom), Polly (Brecht-Weill: Koldusopera), Irma (Giraudoux: Párizs bolondja), Anya (Miller: Az ügynök halála), Marjorie (Story: Otthon), Übü mama (Jarry: A leláncolt Übü), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz), Simiane bárónő (Misima: Sade márkiné), Mauks Ilona (Görgey: Mikszáth különös házassága), Helsethné (Ibsen: Rosmersholm),
filmen: Angyalok földje (1962), Jó estét, Wallenberg úr! (1990).
Életút: 1962-64 a pécsi Nemzeti Színház, 1964-70 a veszprémi Petőfi Színház, 1970-73 a szegedi Nemzeti Színház, 1973-79 a Radnóti Színpad, 1979-89 a szolnoki Szigligeti Színház tagja, 1989- szabadúszó. 1991- a Zeneműv. Főisk. egyházzene tanszakán beszéd- és recitálás tanára.
Főbb szerepei: Lia (Gáspár: Hamletnek nincs igaza), Ophélia (Shakespeare: Hamlet), Julika (Molnár: Liliom), Polly (Brecht-Weill: Koldusopera), Irma (Giraudoux: Párizs bolondja), Anya (Miller: Az ügynök halála), Marjorie (Story: Otthon), Übü mama (Jarry: A leláncolt Übü), Iokaszté (Szophoklész: Oidipusz), Simiane bárónő (Misima: Sade márkiné), Mauks Ilona (Görgey: Mikszáth különös házassága), Helsethné (Ibsen: Rosmersholm),
filmen: Angyalok földje (1962), Jó estét, Wallenberg úr! (1990).
Képsorozatok
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György