Portré
Kovács Kristóf
Életrajz
Kovács Kristóf
(1958 - )
Budapesten született, itt járt iskolába, míg tanulmányai – középiskolás fokon – derékba nem törtek. Gimnáziumbóli kiakolbólítását követően mint figuráns, rovarirtó, öltözőőr, illetve ládajavító próbál szerencsét, jobbára sikertelenül.
1978 – 79: a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola (magyarul: konzervatórium) zeneszerzés tanszakára jár.
1979-ben felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) dramaturg szakára, de a III. évfolyam közepén meglepetésszerűen emigrál. Svédországban települ le.
1983-ban felvételt nyer a stockholmi Dramatiska Institutet (az ottani Színművészeti) színházrendező szakára. 1987-ben végez, diplomamunkája Beckett: Godot-ra várva című darabja a stockholmi Városi színházban.
1987 és 1990 között Németországban él, 1990 őszén, ma már felidézhetetlen okokból, visszaköltözik Magyarországra.
1992 és 95 között a Miskolci Nemzeti Színházban rendező-dramaturg
Ezzel párhuzamosan a Magyar Narancs című hetilap alapító gárdájának tagja, 1998-ig munkatársa
2001 és 2004 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház dramaturgja.
Három darabját mutatták be, a Víziszony című színházi szappanoperát 2002 tavaszán Nyíregyházán, a Csontzene című tragédia dell’artét 2002 nyarán Zsámbékon, a Kék veréb (képzelt anekdoták Edith Piaf és Marlene Dietrich életéből) címűt 2002 őszén Nyíregyházán.
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György