Portré
Maurice Béjart
Életrajz
Maurice Béjart
Születési neve Maurice-Jean Berger, Marseille, 1927. január 1. – Lausanne, 2007. november 22.
Francia balettművész, koreográfus, író, rendező és szövegíró.
A párizsi Ballet de l’Étoile 1955-ös alapításától a Béjart Ballet Lausanne 1987-es elindításáig a koreográfus munkásságával mindörökre rányomta bélyegét a modern táncművészetre.
Maurice Béjart 1927. január 1-én született Marseille-ben. Tánckarrierje 1946-ban Vichyben kezdődött, majd Janine Charrat-val és Roland Petit-vel, valamint a londoni International Ballet-ben töltött évekkel folytatódott. Egy 1949-es svéd turné során az akkor a Cullberg Ballet-ben táncoló Béjart felfedezte a koreográfiai expresszionizmus eszköztárát, majd egy szintén svéd filmforgatás alkalmával találkozott Sztravinszkij munkáival is. Párizsba visszatérve Jean Laurent tánckritikussal karöltve Chopin műveinek feldolgozásába kezd, így szerez koreográfusi tapasztalatokat. Ettől kezdve a táncművész immár koreográfus is.
1955-ben a saját együttese, a Ballet de l'Étoile által előadott Symphonie pour un homme seul (Szimfónia egy emberi lélekért) című koreográfiával bizonyságát adta formabontó gondolkodásának. A darabra felfigyeltMaurice Huisman, a brüsszeli Théâtre Royal de la Monnaie frissen kinevezett igazgatója, és meghívására Béjart elkészítette azóta világhírnevet szerzett Tavaszi áldozatát (1959).
1960-ban Brüsszelben Maurice Béjart megalapította a Le Ballet du XXe Siècle nevű társulatot, amely nemzetközi tánceggyüttesként világszerte turnézott. Eközben Béjart alkotásainak száma egyre nőtt, hogy csak a legnevezetesebbeket említsük: Boléro (Bolero, 1961), Messe pour le temps présent (Mise korunkért, 1967), L’Oiseau de Feu (Tűzmadár, 1970).
1987-ben a Le Ballet du XXe Siècle felveszi a Béjart Ballet Lausanne nevet, a nagy koreográfus pedig áthelyezi székhelyét a svájci olimpiai városba. 1992-ben úgy dönt, körülbelül harminc főre csökkenti a társulat méretét, hogy "megragadhassa az előadó lényegét." Ugyanebben az évben létrehozza az École-Atelier Rudra Béjart balettiskolát és -műhelyt. A társulat számára készült Béjart-balettek pl. A csodálatos mandarin, Lear király – Prospero, À propos de Shéhérazade (Seherezádé apropóján), Ballet for Life (Balett az életért), MutationX, La Route de la soie (A lélek útja), Le Manteau (A kabát), L’Enfant-Roi (A gyermek-király), La Lumière des eaux (A források fénye), valamint a Lumière (Fény).
Koreográfusi munkássága mellett Maurice Béjart színházi előadásokat és operákat (La Reine verte, Casta Diva, Cinq Nô modernes, A-6-Roc; Salomé, La Traviata, Don Giovanni), valamint filmeket is rendezett (Bhakti, Paradoxe sur le comédien...). Maurice Béjart több kötet szerzője, regények, memoárok, naplójegyzetek és egy színdarab fűződik nevéhez. 2007-ben, mielőtt a nyolcvanat betöltötte volna, elkészítette La Vie du danseur racontée par Zig et Puce (A táncművész élete Zig és Puce szerint) című előadását. Az utolsó koreográfiájának szánt Le Tour du Monde en 80 Minutes (Nyolcvan perc alatt a világ körül) munkálatai közben hunyt el 2007. november 22-én, Lausanne-ban.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György