Portré
Pogány Judit
Életrajz
Életpályája: 1944. szeptember 10-én született Kaposváron. 8 és fél éves testvérével együtt gyámszülőkhöz került Budapestre. Békéscsabán eltöltött középiskolás évei alatt számtalan helyi és országos szavalóversenyen sikerrel indult. A közgazdasági technikum elvégzése után jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol az első rostán eltanácsolták. Érettségi után visszaköltözött Kaposvárra, és másfél évig a Kaposvári Megyei Bíróságon adminisztrátorként dolgozott. Munka mellett Takács László segédrendező amatőr színjátszókörében játszott el néhány szerepet. 1965-ben a csoport fellépett az országos Ki mit tud?-on, és bekerült a döntőbe. Produkciójukat a kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése is látta, készülő új előadásukba fiatal lányokat kerestek, melybe Pogány Juditot is meghívták. Meghallgatás után segédszínészi állást ajánlottak számára, melyet rögtön elfogadott. Ebben az időszakban ismerkedett meg későbbi férjével, Koltai Róbert színművésszel, aki ekkor már a színház oszlopos tagja volt. Az igazi áttörést színészi pályájában az 1968-1969-es évad hozta el, amikor Zsámbéki Gábor friss diplomás rendezőként Kaposvárra szerződőtt, és szerepet adott Pogány Juditnak a Várj míg sötét lesz című színdarabban. 1978 - tól a Nemzeti Színház, 1980 -tól a Kaposvári Csiky Gergely Színház tagja volt, 1994 -től szabadfoglalkozású lett, és 2004 -től az Örkény Színház tagja.
Számos filmben szerepelt mint színész, de szinkronhangként is emlékezetes perceket szerzett a nagyközönségnek (például mint a kis Vuk (1981) vagy Szaffi). A Pom Pom meséi című filmben több mint száz; a 2010-ben bemutatott Bogyó és Babóca című mesesorozatban több mint hetven hangon szólal meg.
Hatalmas - közel 500 darabos - bohócgyűjteménye van.
Díjak:
Jászai Mari díj (1978)
Gyermekekért érdemérem (1984)
Érdemes Művész (1987)
Megyei Művészeti díj (1989)
Komor-gyűrű (1990)
Hekuba-díj (1996)
Országos Színházi Találkozó legjobb női alakítás díja (1997)
Puszedli-díj (2002)
III. Gyermek- és Ifjúsági Színházak Biennálé fődíj (2006)
Gábor Miklós-díj (2007)
Kossuth-díj (2008)
Weöres Sándor: Szent György és a sárkány - Uttaganga szerepével, a legjobb epizódalakítás díját nyerte el 1972-ben.
Veszprémi Tv-fesztivál: - Dokumentumok U.M. - ről - a legjobb epizódalakítás díja, Felső-Ausztria – fődíj.
Filmjeiért: a legjobb női alakítás díját kapta, majd Arany Oroszlánt is nyert az: Ajándék ez a nap című moziban nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás díját ítélte oda a szakmai zsűri a Zuhanás közben c. filmben játszott szerepéért, és a legjobb epizódalakítás díját nyerte el a Szívzűr című mozival.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György