Portré
Székely B. Miklós
színész
Életrajz
Életút: 1971–72 az MHD, 1972–74 a Zrínyi Nyomda munkása, 1971–81 a Stúdió K, az Orfeo együttes, a Természet Színház amatőr színésze, 1974–77 a Pannónia Filmstúdió, 1983–88 a Mafilm színtársulat, 1996– az Új Színház tagja. A filmkritikusok díja (1984), Jászai Mari-díj (1999).
Főbb szerepei: filmen: Magyar rapszódia (1978), Majd holnap (1979), Térmetszés (1979), Mese habbal (1979), Woyzeck (1979–80 tv), Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980 tv), Kabala (1981), Nápolyi mulatságok (1982 tv), Nyom nélkül (1982), Nagyvárosi kanyarok (1982 tv), Macbeth (1982 tv), Egymásra nézve (1982), Visszaesők (1982), Nagyúri mesterség (1983 tv), Az óriás (1984), Őszi almanach (1984), Sortűz egy fekete bivalyért (1984 magy.–francia), Valaki figyel (1984), Eszmélés (1984), Szerelem első vérig (1985), Mata Hari (1985 angol), A rejtőzködő (1985), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Egy golyó a szívbe (1986 magy.–francia tv), Gondviselés (1986 tv), Szörnyek évadja (1986), Kárhozat (1987), Fekete kolostor (1987 tv), A halálraítélt (1988), Sárga pipacsok (1989 tv), Cikász és a hallópálmák (1989 tv), Tutajosok (1989), Szürkölet (1989), Jó estét, Wallenberg úr (1990 svéd), Napló apámnak, anyámnak (1990), Sztálin menyasszonya (1990), Erózió (1991), Árnyék a havon (1991), A nyaraló (1991), Titok (1992 tv), Alkonyodik, a bárányok elvéreznek (1992), Neoszarvasbika (1992), Valamicske a banditák lelkéből (1993), Magzat (1993), Senkiföldje (1993), Sátántangó (1994), Megint tanú (1994), Ébredés (1994), Útrakelés (1995 tv), Az asszony (1995), Szeressük egymást gyerekek – A nagy agyhalál (1995), Rothschild hegedűje (1996), Országalma (1998), Sitiprinc (1998), Temetés (1998).
Főbb művei: Színész (1996).
Főbb szerepei: filmen: Magyar rapszódia (1978), Majd holnap (1979), Térmetszés (1979), Mese habbal (1979), Woyzeck (1979–80 tv), Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében (1980 tv), Kabala (1981), Nápolyi mulatságok (1982 tv), Nyom nélkül (1982), Nagyvárosi kanyarok (1982 tv), Macbeth (1982 tv), Egymásra nézve (1982), Visszaesők (1982), Nagyúri mesterség (1983 tv), Az óriás (1984), Őszi almanach (1984), Sortűz egy fekete bivalyért (1984 magy.–francia), Valaki figyel (1984), Eszmélés (1984), Szerelem első vérig (1985), Mata Hari (1985 angol), A rejtőzködő (1985), Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986), Egy golyó a szívbe (1986 magy.–francia tv), Gondviselés (1986 tv), Szörnyek évadja (1986), Kárhozat (1987), Fekete kolostor (1987 tv), A halálraítélt (1988), Sárga pipacsok (1989 tv), Cikász és a hallópálmák (1989 tv), Tutajosok (1989), Szürkölet (1989), Jó estét, Wallenberg úr (1990 svéd), Napló apámnak, anyámnak (1990), Sztálin menyasszonya (1990), Erózió (1991), Árnyék a havon (1991), A nyaraló (1991), Titok (1992 tv), Alkonyodik, a bárányok elvéreznek (1992), Neoszarvasbika (1992), Valamicske a banditák lelkéből (1993), Magzat (1993), Senkiföldje (1993), Sátántangó (1994), Megint tanú (1994), Ébredés (1994), Útrakelés (1995 tv), Az asszony (1995), Szeressük egymást gyerekek – A nagy agyhalál (1995), Rothschild hegedűje (1996), Országalma (1998), Sitiprinc (1998), Temetés (1998).
Főbb művei: Színész (1996).
Válassza ki a keresett személy nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt!
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György