Portré
Tóth-Páll Miklós
Életrajz
Tanulmányok: Marosvásárheyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet
Életpálya:
1967- től a Szatmárnémeti Északi Színház színművésze
Főbb szerepei:
Tamás (Méhes György: 33 névtelen levél)
Krisztyán Tódor (Jókai Mór: Az aranyember)
Fischer (Kocsis István: Megszámláltatott fák)
István (Karácsony Benő-Kisfalussy Bálint: Rút kiskacsa)
Damis (Moliere: Tartuffe)
Báró (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
Torzonborz (Marton Lili-Gyöngyösi Gábor: Taligás király)
Szoljonij (Csehov: Három nővér)
Vagin (Gorkij: A nap fiai)
Ariste, Chrysale öccse (Moliere: Tudós nők)
Oszkár (Méhes György: Egy roppant kényes ügy)
Antonio (Shakespeare: A vihar)
Tronkai Venczel báró (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja)
Elnök (Eisemann-Békeffi-Halász: Egy csók és más semmi)
A gróf (Molnár Ferenc: Úri divat)
Raymond (Pataki Éva: Edith és Marlene)
Kund Ottó, Homály (Tamási Áron: Csalóka szivárvány)
Kardics (Móricz Zsigmond: Rokonok)
Kurt (Strindberg: Ezüstlakodalom, a Haláltánc című dráma alapján)
Csorja Ambrus (Tamási Áron: Ősvigasztalás)
Egeus (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Baradlay Kázmér (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)
Gottfried van Swieten báró (Shaffer: Amadeus)
Detektív (Presser-Sztevanovity-Horváth: A padlás)
Gajev (Csehov: Cseresznyéskert)
Alfréd (Karácsony Benő-Kisfalussy Bálint: Rút kiskacsa)
Papa (Móricz Zsigmond: Búzakalász)
Cléante, Orgon sógora (Moliere: Tartuffe)
Swartz, fogadós Pestről (Szigligeti Ede: Liliomfi)
Giles Corey (Boszorkányhajsza, Arthur Miller Salemi boszorkányok című műve alapján)
Nicola bácsi (Eduardo De Filippo: Belső hangok)
Geizlinger (Hamvai Kornél: Márton partjelző fázik)
Szódás Karesz, kocsmáros (Háy János: A Senák)
Tubal zsidó, Shylock barátja (W. Shakespeare: A velencei kalmár)
Pódiumműsorok:
Tíz pár csókot egy végből, verses-zenés összeállítás (1989.)
Levelek Anna Maija Rajtillához, Gellért Sándor-emlékműsor (1990.)
„Népem, te szent”, Dsida Jenő-emlékműsor (1992.)
„Győzhetetlen én kőszálom” (1993.)
„Te vagy a szabadító” (1993.)
Kossuth Lajos-emlékműsor (1994.)
Több is veszett Mohácsnál, előadóest (1995.)
In memoriam Gellért Sándor, emlékműsor (1996.)
Szent István öröksége, előadóest (1996.)
Feleségek felsége, előadóest (1997.)
Beszélj, hogy lássalak (2000.)
„A magány szikláján”, Gellért Sándor-műsor (2013.)
Rendezései:
Köntös Szabó Zoltán: Lakon háza (1981.)
Karácsony - Gyöngyösi: Sohasem késő (1983.)
Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem, társrendező Gyöngyösi Gáborral (1984.)
Fodor Sándor: Csipike (1987.)
Fodor Sándor: Csipike és Tipetupa (1988.)
Romhányi - Fényes: Hamupipőke (1992.)
Csukás - Bergendy: Mesélj Münchausen (1993.)
Csukás - Darvas: Ágacska (1993.)
Se veled, se nélküled, szilveszteri kabaré (2002.)
Csokonai Vitéz Mihály: Özvegy Karnyóné s a két szeleburdiak (2002.)
Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpli (2000.)
Félnótás kabaré szilveszterre, avagy a dürrögő gyászhuszár, szilveszteri kabaré (2005.)
Haccáré Haccacáré, szilveszteri kabaré (2006.)
Filmszerep: Tamási Áron: Ábel a rengetegben
Díjak:
1995 - Harag György Emlékdíj
2005 - Nádai István Emlékplakett
2009 – A Szatmár Megyei Tanács Kiválósági díja
2009 – A Szatmár megyei RMDSZ Elismerő Oklevele a magyar közösségért végzett munkájáért, mint az Ady Endre Társaság vezetője
2011 - Bánffy Miklós-díj (EMKE)
2014 – A Szatmárnémeti RMDSZ Ezüst Tulipán Díja a városban kifejtett művészetet és kultúrát népszerűsítő tevékenységért
2014 – Ezüstfenyő díj a Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről a szülőföld visszaszerzéséért kifejtett tevékenységért
Társadalmi tevékenységek:
Az Ady Endre Társaság alapítója
A Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat megteremtője, szervezője
A Családi Hétvége ötletgazdája és egyik szervezője
A Májuskirály- és Tavaszkirálynő-választás ifjúsági vetélkedő létrehozója
Képsorozatok
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György