Színházak
Zsámbéki Színházi Bázis
- 2018/2019
- 2017/2018
- 2016/2017
- 2015/2016
- 2014/2015
- 2013/2014
- 2012/2013
- 2011/2012
- 2010/2011
- 2009/2010
- 2008/2009
- 2007/2008
- 2006/2007
- 2005/2006
- 2004/2005
- 2003/2004
- 2002/2003
Peter WeissMarat / Sade
A Gergye Krisztián Társulata és az Átrium Film Színház koprodukciója További produkciós partnerek: Zsámbéki Színházi Bázis /a Kultúrbrigád / Figura Stúdiószínház Gyergyószentmiklós
- Jean Paul MaratFullajtár Andrea
- De Sade márkiTakács Katalin
- Simonne EvrardEgri Márta
- Charlotte CordaySipos Viktória
- Duperretgirondista képviselőKerekes Viktória
- Jacques RouxszerzetesMelkvi Bea
- KikiáltóSzalontay Tünde
- PopóBodor Johanna
- KokóLőrinc Katalin
- KukurikuMurányi MártaTóth Evelin
- CoulmierTárnok Marica
- rendezőGergye Krisztián
- koreográfusGergye Krisztián
- produkciós vezetőGáspár Anna
- jelmeztervezőBéres Móni
- fordítóGörgey Gábor
- maszkKárolyi Balázs
- zenei vezetőTóth Evelin
- rendezőasszisztensBogdán Zenkő
Peter Weiss színháztörténeti jelentőségű drámája egy kortárs alkotó számára megkerülhetetlen feladat. Ez a mű, a mindenkori jelen, a kiélezett korszakok kontextusában olyan létkérdéseket fogalmaz meg, amelyek feltétele nélkül az ember képtelen belehelyezni magát a világba. Bár a kérdésekre adható válaszok nem felszabadítóak, a lét értelmetlensége, a világból való kiábrándultság megmagyarázhatatlansága mégis elnyeri létjogosultságát, ami jó esetben tettre és felelősségvállalásra sarkallja az egyént, és az emberiség jobbításának szándékát hívja elő. A koncepció jelentős ereje, hogy csak női szereplőkkel adnánk elő a drámát, amely számos szabad értelmezést nyit meg, például a férfi mint forradalmár hiányát a jelenkorban, a nők egyre jelentősebb szerepvállalását a társadalom alakulásában, rávilágít a nemi szerepek eltolódására, és a közéleti személyek hitelességére. Egy olyan abszurd társadalmi képlet, amelyben férfiszerepek szövegei nők szájából elhangozva talán érvényesebben hathatnak, miközben a világtól és férfiaktól elzárt őrülteknek titulált nők tablója egyben a terméketlenséget is jelzi.
Gergye évek óta olyan drámai műveket választ, (Nádas Péter: Találkozás, Temetés / Heiner Müller: Kvartett / Agota Kristof: Egy elsurranó patkány/ Beaoudon: Mi a neved? ), amelyek megvalósításában kiemelt jelentősége van az előadók fizikai megnyilvánulásának, amely által a jelenlét maga is kortárs táncként értelmezhető. Ez a botránymű totális színházként működik. Meghatározhatatlan műfajiságával a mozgásnak, a pantomimnek kiemelt jelentőséget biztosít, és táncos alkotóként a személyes érintettségre, és ezáltal a testi megnyilatkozásokra helyezném a hangsúlyt.
2014. 10. 29. Munkabemutató: Zsámbék Színházi Bázis 2014. 08. 31.