Amikor Juronics Tamás elvállalta a Made in Hungária rendezését, nem csupán egy sikerdarabot gondolt újra, hanem saját gyerekkorának meghatározó dallamaihoz is visszanyúlt. „Tizenegy éves lehettem, amikor megjelent a Hungária Rock and Roll Party lemeze. Tisztán emlékszem rá, hogy a bátyám gimnazistaként teljesen eggyé vált ezzel az életérzéssel: kockás zakó, hátrafésült haj, szemüveg. Zeneileg fogékony gyerek voltam, minden dalt kívülről fújtam én is, és azóta sem felejtettem el őket” – emlékszik vissza a rendező.

Ez a személyes kötődés adta meg az alapját annak az atmoszférának, amit a kecskeméti színpadon teremtett meg. A darab több mint egy nosztalgikus házibuli: egy korszak lenyomata, amelyben a Hungária slágerek nemcsak a bulik nélkülözhetetlen dalai voltak, hanem a kitörési vágy himnuszai is.

A vörös lepel és a szabadság vágya

Bár a produkció látványvilága – Kovács Yvette Alida díszletei és Velich Rita jelmezei révén – a revük csillogását idézi, Juronics Tamás hangsúlyozza, hogy a történet mélyén komoly társadalmi és családi dráma feszül.

„1967-68-ban járunk. Egy félelmetes világ volt, ami fölött ott feszült a nagy, vörös lepel, de közben már ott kukucskált valahol a szabadság vágya is. A szocialista rendszer groteszk és zárt világa néha kellő humorral ugyan, de mégiscsak ott húzódik ebben a darabban. Ezzel áll szemben a zene, ami megfogalmazza a falon való áttörés vágyát. Ricky Amerikából csöppen vissza ebbe a hazugságokkal teli közegbe, amivel nem tud megbékélni. Ez a történet Fenyő Miklós életének egy szakaszát mutatja meg. Elképesztő energia munkált benne, zenélni akart, és a dalain keresztül akarta megfogalmazni a társadalomkritikáját és a vágyait.”

A zenekart a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói alakítják a színpadon. Juronics Tamás szerint az ő világmegváltó vágyuk és autentikus energiájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megmutassák: a fiatalság minden korszakban hordozza magában a lázadás erejét.

A darab több mint húszéves magyarországi pályafutása alatt most először fordul elő, hogy a dalok élő zenekari kísérettel szólalnak meg. Iván Sára hangszerelésében a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekarát hallhatják a nézők, ami egészen új dimenziót nyit a produkciónak. 

A koreográfiákat Túri Lajos Péter és Raj Martin társkoreográfus álmodta meg. Dinamikus színpadképekre és elképesztően látványos táncokra számíthat a közönség. 

A rendező hozzátette: hisz abban, hogy a művészeknek saját ötleteket, saját személyiséget kell beletenniük a közös munkába. „Nem akarok mindent egyedül kontrollálni. Kell, hogy az alkotótársaim hozzáadott értéke is benne legyen a produkcióban.”

„A nyers fiatalból” nyugodt alkotó

Juronics Tamás számára Kecskemét különleges helyszín. 2005-ben itt rendezte élete első prózai darabját, Molnár Ferenc A vörös malom című színművét. „Egy fantasztikus társulattal dolgozhattam együtt. Danyi Judittal, Kőszegi Ákossal, Makranczi Zalánnal és még számos nagyszerű színművésszel. Majd a saját társulatom, a Szegedi Kortárs Balett is hosszú évekig játszott Kecskeméten, és szinte összenőtt az akkori társulattal és a hírös város közönségével.”

Az előző évadban a Leányvásár rendezőjeként tért vissza Kecskemétre Juronics Tamás, ami egy nagyon jó élmény volt számára. „Ezen a western operetten keresztül a műfajt egy kicsit megújítva mutattuk meg. Az alkotói csapat, akikkel abban a darabban együtt dolgoztunk, most a Made in Hungáriának is részese. Felfokozott várakozás előzi meg ezt az előadást a városban, és ennek a terhét és az örömét is viseljük. Óriási látvánnyal és rengeteg jelmezzel készülünk. A díszletnek nagyon sok mindent kell tudnia. Egyrészt ennek a világnak a revürészét, ahol a zenés műfaj csillogása meg tud mutatkozni, de közben több mint húsz valóságos helyszínt is elénk kell varázsolnia a maga zenés színházi módján, annak könnyedségével és frissességével együtt. Lesznek budapesti belvárosi képek, lakásbelsők, próbaterem, izgalmas változásokon megy majd keresztül a színpadkép.”

Az elmúlt húsz évben sokat változott Juronics Tamás rendezői attitűdje is. „Akkor egy nyersen gondolkodó fiatal voltam, bennem volt a bizonyítási vágy. Ma már alapvetően nyugodt vagyok, talán túl barátságos is. Táncművészként magam is nagyon nehezen viseltem a szemrehányást és a kollektív büntetést, ezért én sosem alkalmaztam ezeket. Kétméteres magasságommal és a habitusommal könnyen tudnék dominálni, de tudatosan dolgozom azon, hogy ne félelmet keltsek, hanem bizalmat. Azt gondolom, hogy akinek gyermeke van, annak fontos cél, hogy jó ember legyen, és ezt az üzenetet tudja mintaként átadni számukra.” 

Emlékezés Fenyő Miklósra

A kecskeméti bemutatót beárnyékolja, hogy Fenyő Miklós már nem lehet ott a premieren. „Nagyon vártuk a találkozást, amire sajnos már nem kerülhet sor. De Fenyő Miklós energiája, őrületes életszeretete itt lesz velünk. Úgy akarunk méltóak lenni a karrierjéhez, hogy az ő életigenlésével ünnepeljük az életútját a színpadon.”

A Made in Hungária tehát több egy egyszerű előadásnál: egy nagy közös ünnep, ahol a múlt és a jelen, a nosztalgia és a lázadás találkozik, amihez a ritmust természetesen Fenyő Miklós slágerei adják.