Theater Online
Instagram
  • Nyitólap
  • Képgaléria
  • Színházak
  • Portré
  • Hírek
  • Írások
  • Bemutatók
  • HTMSZ
  • Képügynökség
  • TESzT

    Hírek

    „A zenében ott volt a falon való áttörés vágya”

    Gál Orsolya
    2026. március 24.
    Kockás zakók, hátrafésült hajak, dübörgő rock and roll és egy fojtogató rendszer, amelynek repedésein mégis átszűrődik a szabadság fénye. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán a hatvanas évek végének Budapestje elevenedik meg. A Made in Hungária rendezőjével, Juronics Tamással nemcsak a látványos revüről és az élő zenekar erejéről beszélgettünk, hanem személyes emlékekről, a rendezői attitűd változásáról és arról a világmegváltó szándékról, ami generációk óta hajtja a fiatalokat.
    Fotó: Benkő Emese

    Amikor Juronics Tamás elvállalta a Made in Hungária rendezését, nem csupán egy sikerdarabot gondolt újra, hanem saját gyerekkorának meghatározó dallamaihoz is visszanyúlt. „Tizenegy éves lehettem, amikor megjelent a Hungária Rock and Roll Party lemeze. Tisztán emlékszem rá, hogy a bátyám gimnazistaként teljesen eggyé vált ezzel az életérzéssel: kockás zakó, hátrafésült haj, szemüveg. Zeneileg fogékony gyerek voltam, minden dalt kívülről fújtam én is, és azóta sem felejtettem el őket” – emlékszik vissza a rendező.

    Fotó: Benkő Emese

    Ez a személyes kötődés adta meg az alapját annak az atmoszférának, amit a kecskeméti színpadon teremtett meg. A darab több mint egy nosztalgikus házibuli: egy korszak lenyomata, amelyben a Hungária slágerek nemcsak a bulik nélkülözhetetlen dalai voltak, hanem a kitörési vágy himnuszai is.

    A vörös lepel és a szabadság vágya

    Bár a produkció látványvilága – Kovács Yvette Alida díszletei és Velich Rita jelmezei révén – a revük csillogását idézi, Juronics Tamás hangsúlyozza, hogy a történet mélyén komoly társadalmi és családi dráma feszül.

    Fotó: Benkő Emese

    „1967-68-ban járunk. Egy félelmetes világ volt, ami fölött ott feszült a nagy, vörös lepel, de közben már ott kukucskált valahol a szabadság vágya is. A szocialista rendszer groteszk és zárt világa néha kellő humorral ugyan, de mégiscsak ott húzódik ebben a darabban. Ezzel áll szemben a zene, ami megfogalmazza a falon való áttörés vágyát. Ricky Amerikából csöppen vissza ebbe a hazugságokkal teli közegbe, amivel nem tud megbékélni. Ez a történet Fenyő Miklós életének egy szakaszát mutatja meg. Elképesztő energia munkált benne, zenélni akart, és a dalain keresztül akarta megfogalmazni a társadalomkritikáját és a vágyait.”

    Fotó: Benkő Emese

    A zenekart a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói alakítják a színpadon. Juronics Tamás szerint az ő világmegváltó vágyuk és autentikus energiájuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megmutassák: a fiatalság minden korszakban hordozza magában a lázadás erejét.

    Fotó: Benkő Emese

    A darab több mint húszéves magyarországi pályafutása alatt most először fordul elő, hogy a dalok élő zenekari kísérettel szólalnak meg. Iván Sára hangszerelésében a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház zenekarát hallhatják a nézők, ami egészen új dimenziót nyit a produkciónak. 

    Fotó: Benkő Emese

    A koreográfiákat Túri Lajos Péter és Raj Martin társkoreográfus álmodta meg. Dinamikus színpadképekre és elképesztően látványos táncokra számíthat a közönség. 

    A rendező hozzátette: hisz abban, hogy a művészeknek saját ötleteket, saját személyiséget kell beletenniük a közös munkába. „Nem akarok mindent egyedül kontrollálni. Kell, hogy az alkotótársaim hozzáadott értéke is benne legyen a produkcióban.”

    Fotó: Benkő Emese

    „A nyers fiatalból” nyugodt alkotó

    Juronics Tamás számára Kecskemét különleges helyszín. 2005-ben itt rendezte élete első prózai darabját, Molnár Ferenc A vörös malom című színművét. „Egy fantasztikus társulattal dolgozhattam együtt. Danyi Judittal, Kőszegi Ákossal, Makranczi Zalánnal és még számos nagyszerű színművésszel. Majd a saját társulatom, a Szegedi Kortárs Balett is hosszú évekig játszott Kecskeméten, és szinte összenőtt az akkori társulattal és a hírös város közönségével.”

    Fotó: Benkő Emese

    Az előző évadban a Leányvásár rendezőjeként tért vissza Kecskemétre Juronics Tamás, ami egy nagyon jó élmény volt számára. „Ezen a western operetten keresztül a műfajt egy kicsit megújítva mutattuk meg. Az alkotói csapat, akikkel abban a darabban együtt dolgoztunk, most a Made in Hungáriának is részese. Felfokozott várakozás előzi meg ezt az előadást a városban, és ennek a terhét és az örömét is viseljük. Óriási látvánnyal és rengeteg jelmezzel készülünk. A díszletnek nagyon sok mindent kell tudnia. Egyrészt ennek a világnak a revürészét, ahol a zenés műfaj csillogása meg tud mutatkozni, de közben több mint húsz valóságos helyszínt is elénk kell varázsolnia a maga zenés színházi módján, annak könnyedségével és frissességével együtt. Lesznek budapesti belvárosi képek, lakásbelsők, próbaterem, izgalmas változásokon megy majd keresztül a színpadkép.”

    Fotó: Benkő Emese

    Az elmúlt húsz évben sokat változott Juronics Tamás rendezői attitűdje is. „Akkor egy nyersen gondolkodó fiatal voltam, bennem volt a bizonyítási vágy. Ma már alapvetően nyugodt vagyok, talán túl barátságos is. Táncművészként magam is nagyon nehezen viseltem a szemrehányást és a kollektív büntetést, ezért én sosem alkalmaztam ezeket. Kétméteres magasságommal és a habitusommal könnyen tudnék dominálni, de tudatosan dolgozom azon, hogy ne félelmet keltsek, hanem bizalmat. Azt gondolom, hogy akinek gyermeke van, annak fontos cél, hogy jó ember legyen, és ezt az üzenetet tudja mintaként átadni számukra.” 

    Emlékezés Fenyő Miklósra

    A kecskeméti bemutatót beárnyékolja, hogy Fenyő Miklós már nem lehet ott a premieren. „Nagyon vártuk a találkozást, amire sajnos már nem kerülhet sor. De Fenyő Miklós energiája, őrületes életszeretete itt lesz velünk. Úgy akarunk méltóak lenni a karrierjéhez, hogy az ő életigenlésével ünnepeljük az életútját a színpadon.”

    Fotó: Benkő Emese

    A Made in Hungária tehát több egy egyszerű előadásnál: egy nagy közös ünnep, ahol a múlt és a jelen, a nosztalgia és a lázadás találkozik, amihez a ritmust természetesen Fenyő Miklós slágerei adják. 

    Fotó: Benkő Emese

     

    • Interjúk

      A senki fája

      Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
      – Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
      Bérczes László
      2026. december 28.
    • Interjúk

      Öt és fél évtized a fényben

      László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
      Váradi Nóra
      2026. december 10.
    • Művészek írták

      Frankenstein – avagy a modern Prométheusz

      Kétszáz éve Percy B. Shelley és felesége, Mary a baráttal, Lord Bayronnal írósdit játszottak. Mary 19 évesen így írta meg az ikonikussá vált Frankenstein regényt. Sok átdolgozás lett, hiszen a közönség szeret borzongani. Itt csak a 16 éven felül. Garai Judit és Hegymegi Máté új változata ma lényegében látványszínház.
      Szegő György
      2026. március 10.

    Bemutatók képekben

    • Sirály
      Szentesi színház Sirály
      rendezőKaro Balyan
    • Telik – egy óra az életedből
      Szkéné Telik – egy óra az életedből
      rendezőTóth Péter
    • Ivánka bácsi
      Budaörsi Latinovits Színház Ivánka bácsi
      rendezőKeresztes Tamás
    • Kommuna – Székely öko-románc
      Sepsiszentgyörgyi színház Kommuna – Székely öko-románc
      rendezőRadu Afrim

    Partner oldalak

    Az oldal megjelenését támogatja: Nemzeti Kulturális Alap Magyar Művészeti Akadémia Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális és Innovációs Minisztérium Petőfi Kulturális Ügynökség
    © 2026. - THEATER Online - theater.hu