Albert és Charlie - Humanista kiáltvány két korszakos zseni tolmácsolásában
Évadkezdő bemutatónkról a Színházat nekünk portál is beszámolt. Köszönjük!
A kamaradarab három szereplős, és ezúttal is, ahogy mindig, az előadás elvarázsolta a közönséget. Ehhez persze szükség van három olyan emberre, akik a színművészi hivatásukban ugyanolyan ösztönösek és szenvedélyesek, amilyen Chaplin a vásznon, vagy Einstein a tudomány világában. Így esett Ujj Mészáros Károly rendező választása Epres Attilára aki Einsteint, Pál Andrásra aki Chaplint, és Nagy Dórára, aki Helene-t kelti életre ebben a különleges atmoszférájú, igazi szellemi-filozófiai táplálékot és kalandot nyújtó történetben.
Korábban ennyire intenzíven Az utolsó óra előadás kapcsán éreztem azt, milyen nagy súllyal bírnak a szavak, és mennyire nem szabad azt a luxust megengedni magunknak, hogy akár csak egy mondatról és lemaradjunk abból, ami elhangzik a színpadon. Rendkívül intenzív, igazi intellektuális csörte az, amit a szereplők egymással vívnak.
Árpád, elindítom a telefonon a rögzítést, kezdjük.
– Velem ilyen tekerős izével kellene felvenni ezt a beszélgetést, amivel Bartókék dolgoztak annak idején. A régmúltból maradtam itt, az passzolna hozzám.
László Béla neve több generáció számára összeforrt a szolnoki Szigligeti Színház előadásaival. Több mint ötvenöt éve dolgozik a színházi háttérben, világosítóként majd fővilágosítóként rendezők, színészek és nézők élményeit formálja láthatatlanul, mégis meghatározó módon.
Az 1980.X.11.-én megjelenő Film Színház Muzsika c. művészeti újság megírta, hogy lapzárta után adták át a Színikritikusok díját a Fészek Klubban. A különdíjat a Budapest-Orfeum három szereplője nyerte el: Benedek Miklós, Császár Angela, Szacsvay László.
Interjúk
Interjúk
Interjúk
