1911-ben szintén novemberben, a maitól mindössze néhány nap eltéréssel tartották a Leányvásár, Jacobi Viktor első nagy sikerű operettjének ősbemutatóját a budapesti Király Színházban, amelynek alapítója annak ellenére, hogy Jacobi pályakezdő komponistának számított, teljesen biztos volt abban, hogy az új szerzeménye „tökéletesen alkalmas a sikerre, csak egy jó szereposztás kell hozzá”.

Hamar igazolást nyert: Beöthy László helyesen döntött, amikor bizalmat szavazott neki, a bemutatót követő években ugyanis nemzetközileg is felkapott darabbá vált a Leányvásár. A kiváló szereposztás Kecskeméten is adott: Bori Réka, Koltai-Nagy Balázs, Antóci Dorottya, Orth Péter, Danyi Judit, Hegedűs Zoltán, Sirkó László, Pál Attila és Raj Martin mellett a teátrum teljes zenei szekciója és balett-tagozata szavatolja az operett sikerét.

Az eredeti mű szövegkönyvét Martos Ferenc és Bródy Miksa írták, a kecskeméti bemutató Böhm György és Korcsmáros György átdolgozása alapján készült, a dramaturg Tóth Kata volt. A címben szereplő esemény egy régi kaliforniai törvényre utal, miszerint azt a lányt, aki mindenkit kikosaraz, csúfságból férjhez adják a település legszegényebb, legzsiványabb legényéhez. Ez a tréfaházasság persze elvileg nem érvényes, de egy váratlan fordulatnak köszönhetően kellő muníciót biztosít a hosszas szerelmi csatározáshoz. 

Juronics Tamás, a darab rendezője karrierje során nem először találkozott a Leányvásárral: "Életem első alkalmazott színházi koreográfiájaként dolgoztam vele 1992-ben, majd még egyszer, a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Továbbá mivel ez egy western-, és nem egy klasszikus operett, nagyobb alkotói szabadságot jelentett számomra, tehát dupla örömként ért a felkérés Cseke Péter direktor és Szente Vajk főrendező részéről" - mesélte a premier előtt a többek közt Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas koreográfus, színházi rendező.

Első rendezése pedig Kecskeméthez köti, és a Leányvásár szereplőgárdájából is többekkel remek munkakapcsolatot ápol: "Dolgoztam már Sirkó Lászlóval, Pál Attilával, Bori Rékával, így ez természetesen könnyített a dolgomon. A tánctagozatot ugyancsak régóta figyelemmel kísérem, ki is emelném őket, hiszen nagy előnyére válik egy operettnek is, ha ilyen professzionális táncművészek vesznek részt benne, továbbá szintén kiemelném az énekkari művészeket, akik színészként és színpadi dinamikában is fantasztikusan teljesítenek. Nagyon élveztem tehát a közös munkát a kecskeméti társulattal, kellemes élmény volt visszatérni ide."

A koreográfiák megalkotásán Raj Martinnal, a színház koreográfusasszisztensével osztoztak. "Bár már évente többet rendezek, mint koreografálok, azért az alap gondolkodásom és színházlátásom koreográfusi maradt. Például az indián figurája egy olyan spirituális réteget, egy olyan elvont ábrázolást hoz be a darabba, aminek én nagy híve vagyok" - mondta a rendezői koncepcióról. 

A cselekmény kezdetén egy San Francisco környéki falu fogadójában járunk, a 19. és 20. század fordulóján, majd a történet csattanójánál egy tengerjáró hajón utazunk. Az igazi westernhangulatot idéző díszletet Kovács Yvette Alida, míg a hozzá passzoló jelmezeket Velich Rita tervezte.

A pisztolydördülések, az érzelmi hullámvasút és a humor mellett garantáltak a léleksimogató dallamok, amelyről a színpadon a színház énekművészei, a zenekari árokban a teljes zenekar, a karmesteri állásban pedig felváltva Iván Sára és Drucker Péter gondoskodnak. A zenei vezető ezúttal is Károly Kati volt, míg Drucker Péternek köszönhetően megtörtént a darab áthangszerelése, átritmizálása a modernebb hangzásvilág érdekében, amely a rendező szerint egy "igazán mai, remek tempójú dalokat ígérő, izgalmas, új szövetű zenei világot" eredményezett, miközben a megtartották az előadás líraiságát és mélységeit.

A Leányvásár bérlettel és jeggyel egyaránt megtekinthető a Kecskeméti Nemzeti Színház 2024/25-ös évada során.