Portré
Györffy András
Életrajz
Székelyudvarhely, 1952. május 1.
1971-1975 Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet, Marosvásárhely
1975-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja
EGYÉB SZAKMAI TEVÉKENYSÉG
Vendégfellépések:
LEONATO – William Shakespeare: Sok hűhó semmiért, rendező: Gergely László – Regionális Színház Budapest
DÁVID FERENC – Páskándi Géza: Tornyot választok, rendező: Szabó István – Regionális Színház Budapest
TÁLENTUM IGAZGATÓ – Verebes István: Napi hetes, rendező: Sztarenki Pál – József Attila Színház Budapest
DŐRY BÁRÓ – Mikszáth Kálmán: Különös házasság, rendező: Léner Péter – József Attila Színház Budapest
SZAKMAI ELISMERÉSEK
2000 Kisvárda város különdíja, Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda (W. Shakespeare: Szentivánéji álom)
2001 Kovács György-díj
EMKE-díj
2002 Legjobb férfi alakítási díj, Országos Látványszínházi Fesztivál, Marosvásárhely (Görgey Gábor: Komámasszony, hol a stukker?)
2006 Erdős Irma Emlékgyűrű
2008 Jászai Mari-díj
2009 A Duna Televízió Különdíja, Magyar Színházak Fesztiválja, Kisvárda
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György