Portré
Márton András
Életrajz
Életpályája: 1943. szeptember 16-án született Nyíregyházán. 1967-ben végezte el Színház- és Filmművészeti Főiskolát Ádám Ottó osztályában. Karrierje a Vígszínházban indult (1967–1969). Ezután 1969–1977 között a József Attila, 1977–1979 között a Madách, 1979–1982-ig a Nemzeti Színház tagja, majd 1982-ben a budapesti Katona József Színház alapító tagja volt. Négy szezont tölt el itt. 1986–1991 között a Radnóti Színház társulatában játszott. Főleg gyermekeknek szóló rajz-, és bábfilmek ismert szinkronhangja (Legkisebb Ugrifüles). 1991-ben a Merlin Színház egyik alapítója volt. Óraadóként oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Közben rövid időt Finnországban töltött asztalosként, színészpedagógiai műveket fordított és Kaliforniában tanított. 1990-ben a Külügyminisztériumban dolgozott főosztályvezető-helyettesi beosztásban, majd 1991-ben megalapította a Los Angeles-i Főkonzulátust, amelynek 1995-ig főkonzuli rangú vezetője volt. 1997-ben tért haza az Egyesült Államokból, ahol tanított és vállalatot vezetett. Azóta a Pécsi Nemzeti Színház tagja.
Márton András az MDNP pécsi vezetőségi tagja, egy időben önkormányzati képviselő volt: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozói Bizottságban képviselte a Fidesz-frakciót. 2001-től két és fél éven át, 2004-ig vezette a New Yorkban működő magyar kulturális missziót.
Díjak:
1976. Jászai Mari-díj
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György