Portré
Mihály Csaba
Életrajz
Születési hely: Sepsiszentgyörgy
Születésnap: február 22.
Foglalkozás: színész, művészeti főtitkár
Tanulmányai
Színművészeti Egyetem (Marosvásárhely), 1994-1998
Legfontosabb szerep
Molière: Mizantróp - Jean Baptiste
További fontos szerepek
Barta Lajos: Szerelem - Komoróczy Jenő
Tamási Áron: Szüntelen király - Szüntelen király
Georg Büchner: Leonce és Léna - Popo király
Kálmán Imre: A montmartre-i ibolya - Raoul Delacroix
Grimm-Rossa: Rigócsőr király - Rigócsőr király
Tomcsa Sándor: Műtét - Az énekes
Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül - Viktor
Örkény István: Pisti a vérzivatarban - Félszeg Pisti
Botho Strauss: Kicsi és Nagy - Alf
Roman Sikora: Takarodj, Antigoné! - Temetőigazgató
Lionel Bart: Olivér! - Mr. Bumble, Mr. Sowerberry
Jászai Mari Színház
Ivan Kušan - Tasnádi István: A balkáni kobra - Valami Jürgen, német körözött
Dale Wasserman - Mitch Leigh - Joe Darion: La Mancha lovagja - Borbély
Lázár Ervin: A négyszögletű kerek erdő - Vacskamati
Geszti Péter - Békés Pál - Dés László: A dzsungel könyve - Csil
Móricz Zsigmond - Kocsák Tibor - Miklós Tibor: Légy jó mindhalálig - Báthory tanár úr
Molière: A nevetés iskolája - Amphitryon - Argatiphontidasz
Lionel Bart: Olivér! - Mr. Bumble / Mr. Sowerberry
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György