Portré
Peter Brook
Életrajz
Az egyetemes színháztörténet kiemelkedő alakja, rendezői látásmódja , sajátos dramaturgiája meghatározta a XX. Századi színjátszás lényegét. Peter Brook az 1960-as évektől a stratfordi Shakespeare Memorial Theatre rendezőjeként dolgozott, amely ekkor vette fel a Royal Shakespeare Company – Királyi Shakespeare Társulat – nevet. A színház műsorának gerincét a Peter Brook rendezte Shakespeare-művek alkották. Az RSC rendezőjeként irigylésre méltó szabadsággal alkotott. Sikerei csúcsán otthagyta az RSC-t, és Párizsban, – a világ legkülönbözőbb tájairól érkezett, – fiatal művészekből álló társulatot hozott létre Centre Internacional de la Recherche Théatrale ( Nemzetközi Színházi Kísérleti Központ) néven. Az újszerű felfogást tükröző, varázslatos előadások helyszíne a Bouffes de Nord ütött-kopott épülete volt.
A társulat bejárta az egész világot Indiától Afrikáig: játszottak utcán, barlangban, sivatagi településeken, a legsajátosabb közönség előtt. Peter Brook kísérletező kedvével, a színjátszás kereteinek szétfeszítésével rányomta művészete védjegyét a XX. század színházára.
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György