Portré
Tarnói Emília
Életrajz
Segesváron született 1931. július 20-án. 1954-ben végzett a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. A főiskola után az egy évvel korábban végzett társulatalapító nemzedékhez csatlakozott. Haláláig a társulat kötelékében dolgozott. Az 1994/95-ös színi évadban Harag György-emlékdíjat kapott a műkedvelő színtársulatokkal végzett kiváló drámapedagógiai munkájáért. Alakításaiból: Dasa (Apák ifjúsága), Duszja (Tánya), Öregasszony (Ruy Blas), Nelly (Szerelem), Pepi (Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Montaguené (Romeo és Júlia), Boriska (Tündérlaki lányok), Frankné (Anna Frank naplója), Csaradáné (Dollárpapa),Várja (Szállnak a darvak), Hillné (Pygmalion), Anya (Pacsirta), Marja (Háború és béke), Szetyepanida (Kispolgárok), Vénasszony (Úri muri), Brazovicsné (Az aranyember), Molett hölgy (Rút kiskacsa), Török néni (Légy jó mindhalálig), Veroni (Sári bíró), Marosiné (Doktor úr), Dizőz (Sohasem késő), Zsuzsanna (Dupla vagy semmi), Kardicsné (Rokonok).
-
Interjúk
„Mindig egy lépéssel a világ változása előtt” – interjú Balázs Attila fesztiváligazgatóval a TESZT 15 évéről
Tizenötödszörre vázolt sűrített képet az elmúlt egy év valóságáról, a világ aktuális állapotáról a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó – TESZT. Honnan indult, és merre tart a seregszemle – erről kérdeztük Balázs Attila fesztiváligazgatót, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetőjét. -
Interjúk
„Olyan nyugalmat és felszabadultságot máskor nem érzek, mint éneklés közben”
Mezei Kinga színész, rendező, a Zentai Magyar Kamaraszínház művészeti vezetője. Legutóbbi rendezése a Hidegpróba Sziveri János költő és Benes József képzőművész életéből és alkotásaiból inspirálódik. Szerda Zsófia -
Művészek írták
Tragédia (Oidipusz éneke) – Világpremier
Szophoklész tragédiát írt, nem drámát – állítja a rendező. A tragédia szakrális forma. Amit hét színésszel: nem pszichológiai elemzésekre épülő dialógusokból formál meg az író-rendező. A kórusszerű vagy szóló dalok, a szakrális zeneiség, a költői tér és fények adják a teátrális formát. Az archaikus szöveg is a – szárd eredetű – Alessandro Serráé, ugyanő tervezte a díszletet, fényeket, ruhákat is. Szegő György